Bárdossy László néhai magyar királyi miniszterelnök, Szombathely díszpolgára születésének 115. évfordulóján a MIÉP Országos Választmánya, fővárosi frakciójának képviselői a hozzájuk csatlakozott jobbikosokkal a szombathelyi Szent Márton temetőben emlékeztek meg vasárnap a koncepciós per áldozataként kivégzett neves politikai személyiségről. Azért ebben a temetőben, mert a rendelkezésre álló újabb adatok szerint egyre biztosabb, a családi sírbolt rejti a mártír miniszterelnök porhüvelyét.
Bárdossy László Szombathelyen született 1890-ben, s 1941 áprilisától 1942 márciusáig volt Magyarország miniszterelnöke. A második világháború után, 1945. október 29-én Budapesten népbíróság elé állították, majd háborús bűntett” miatt 1946. január 10-én, csütörtök reggel fél kilenckor a budapesti Markó utcai törvényszék épületének szomszédságában levő börtön udvarán kivégezték. A per aktuálpolitikai érdekeket szolgált, a vád megalapozatlan, az ítélet igazságtalan volt. “A tárgyaláson öntudatosan és bátran viselkedett, szakszerűen és ügyesen védte magát” – írta róla Borbándi Gyula.
Bárdossy méltósággal viselte sorsát. A vesztőhelyen az országosan ismert Werner Alajos katolikus pap Géfin Gyula szombathelyi papnevelő intézeti rektornak írt levelének tanúsága szerint a legnagyobb lelki nyugalommal és fölénnyel viselkedett. “Áhítattal, szeretettel megcsókolta a keresztet, melyet én nyújtottam neki, és félhangosan mondta: Jézusom, irgalom! Ezután kiáltotta érces, harsány hangon, úgy, hogy az egész tömeg megértette: Istenem, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól! Ezután dördült el négy csőből a halálos lövés, ő kereszttel a kezében esett össze, a kereszt a mellére hullt, én pedig ott térdepeltem mellette” – írta Werner atya.
A békéscsabai Hódi Rezső István, volt bencés piarista cserkész a Bárdossy-per tárgyalásakor került különös kapcsolatba a miniszterelnökkel. Többek között besegített védőbeszédének gépelésébe is, és szemtanúja volt kivégzésének. Hódi szerint Bárdossy utolsó mondata így hangzott: “Istenem, mentsd meg Magyarországot ezektől a bitangoktól!” Hódi hallotta azt is, hogy amikor a pap hozzálépett Bárdossyhoz, a tömegből valaki azt kiáltotta a puskáját igazító kivégzőosztaghoz: “Lődd le a csuhást is!”
A kivégzés után Bárdossy László holttestét első és második felesége kérte ki a család nevében. A miniszterelnök vérbírója, dr. Major Ákos a hazaáruló egykori m.kir. tiszt A népbíráskodás forradalmi törvényessége című könyvében erről a következőket írja: “… a minisztériumi ígéretnek megfelelően kérte, hogy férje holttestét kiadják. Megígértem, ő pedig eltávozott. A tetemet még aznap este megkapta. Szombathelyen temettette el.”
Hódi Rezső István szerint a fenti idézet teljes mértékű csúsztatás. A Bárdossy holttestét kérő feleségek a kivégzés után egy héttel kapták meg a néhai miniszterelnök koporsóját. Ebbe viszont a korpusz helyett tucatnyi nagyméretű tégla volt. Ekkor lett öngyilkos Bárdossy első felesége. A második felesége harcolta ki, hogy a kivégzést követő tizedik napon végre megkaphatta a Bárdossy-család a tetemet, amelyet Szombathelyen helyezett végső nyugalomra. Ez a hely pedig nem lehetett más, mint a családnak a szombathelyi Szent Márton temető előkelő részén lévő sírhelye.
Hódi 1946-ban együtt raboskodott a Markó utcai börtönben Hóman Bálinttal. A volt kultuszminiszter Hódi szerint többször jelezte rabtársainak, hogy Bárdossy egész külpolitikáját Erdély megszerzésére építette, ezért volt képes Hitlerrel is lepaktálni. Hóman fültanúja volt, amikor Bárdossy Horthynak kijelentette: a magyar honvéd a bolsevizmus ellen küzd az orosz fronton, de elsősorban Erdélyért. Bárdossy ezt a gondolatkört fűzte tovább a bírósági tárgyalásán elmondott védőbeszédében: “Ha mi 1941-ben nem állunk be a háborúba, és 1944-ben nem engedjük be a németet, akkor bizony aligha akadt volna, aki ma itt, a főtárgyalásomon az ügyész úrnak tapsolhatna, mert eltiport volna bennünket a német és a környező bosszú lihegő áradata.”
HunHír.Hu
Főhajtás Bárdossy László emléke előtt
Bárdossy László néhai magyar királyi miniszterelnök, Szombathely díszpolgára születésének 115. évfordulóján a MIÉP Országos Választmánya, fővárosi frakciójának képviselői a hozzájuk csatlakozott jobbikosokkal a szombathelyi Szent Márton temetőben emlékeztek meg vasárnap a koncepciós per áldozataként kivégzett neves politikai személyiségről. Azért ebben a temetőben, mert a rendelkezésre álló újabb adatok szerint egyre biztosabb, a családi sírbolt rejti a mártír miniszterelnök porhüvelyét.
Bárdossy László Szombathelyen született 1890-ben, s 1941 áprilisától 1942 márciusáig volt Magyarország miniszterelnöke. A második világháború után, 1945. október 29-én Budapesten népbíróság elé állították, majd háborús bűntett” miatt 1946. január 10-én, csütörtök reggel fél kilenckor a budapesti Markó utcai törvényszék épületének szomszédságában levő börtön udvarán kivégezték. A per aktuálpolitikai érdekeket szolgált, a vád megalapozatlan, az ítélet igazságtalan volt. “A tárgyaláson öntudatosan és bátran viselkedett, szakszerűen és ügyesen védte magát” – írta róla Borbándi Gyula.
Bárdossy méltósággal viselte sorsát. A vesztőhelyen az országosan ismert Werner Alajos katolikus pap Géfin Gyula szombathelyi papnevelő intézeti rektornak írt levelének tanúsága szerint a legnagyobb lelki nyugalommal és fölénnyel viselkedett. “Áhítattal, szeretettel megcsókolta a keresztet, melyet én nyújtottam neki, és félhangosan mondta: Jézusom, irgalom! Ezután kiáltotta érces, harsány hangon, úgy, hogy az egész tömeg megértette: Istenem, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól! Ezután dördült el négy csőből a halálos lövés, ő kereszttel a kezében esett össze, a kereszt a mellére hullt, én pedig ott térdepeltem mellette” – írta Werner atya.
A békéscsabai Hódi Rezső István, volt bencés piarista cserkész a Bárdossy-per tárgyalásakor került különös kapcsolatba a miniszterelnökkel. Többek között besegített védőbeszédének gépelésébe is, és szemtanúja volt kivégzésének. Hódi szerint Bárdossy utolsó mondata így hangzott: “Istenem, mentsd meg Magyarországot ezektől a bitangoktól!” Hódi hallotta azt is, hogy amikor a pap hozzálépett Bárdossyhoz, a tömegből valaki azt kiáltotta a puskáját igazító kivégzőosztaghoz: “Lődd le a csuhást is!”
A kivégzés után Bárdossy László holttestét első és második felesége kérte ki a család nevében. A miniszterelnök vérbírója, dr. Major Ákos a hazaáruló egykori m.kir. tiszt A népbíráskodás forradalmi törvényessége című könyvében erről a következőket írja: “… a minisztériumi ígéretnek megfelelően kérte, hogy férje holttestét kiadják. Megígértem, ő pedig eltávozott. A tetemet még aznap este megkapta. Szombathelyen temettette el.”
Hódi Rezső István szerint a fenti idézet teljes mértékű csúsztatás. A Bárdossy holttestét kérő feleségek a kivégzés után egy héttel kapták meg a néhai miniszterelnök koporsóját. Ebbe viszont a korpusz helyett tucatnyi nagyméretű tégla volt. Ekkor lett öngyilkos Bárdossy első felesége. A második felesége harcolta ki, hogy a kivégzést követő tizedik napon végre megkaphatta a Bárdossy-család a tetemet, amelyet Szombathelyen helyezett végső nyugalomra. Ez a hely pedig nem lehetett más, mint a családnak a szombathelyi Szent Márton temető előkelő részén lévő sírhelye.
Hódi 1946-ban együtt raboskodott a Markó utcai börtönben Hóman Bálinttal. A volt kultuszminiszter Hódi szerint többször jelezte rabtársainak, hogy Bárdossy egész külpolitikáját Erdély megszerzésére építette, ezért volt képes Hitlerrel is lepaktálni. Hóman fültanúja volt, amikor Bárdossy Horthynak kijelentette: a magyar honvéd a bolsevizmus ellen küzd az orosz fronton, de elsősorban Erdélyért. Bárdossy ezt a gondolatkört fűzte tovább a bírósági tárgyalásán elmondott védőbeszédében: “Ha mi 1941-ben nem állunk be a háborúba, és 1944-ben nem engedjük be a németet, akkor bizony aligha akadt volna, aki ma itt, a főtárgyalásomon az ügyész úrnak tapsolhatna, mert eltiport volna bennünket a német és a környező bosszú lihegő áradata.”
HunHír.Hu