Az idei csíksomlyói búcsú utazás volt az időben. Vissza oda, amikor a magyarság szinte egy emberként nem akart mást, csak visszaszerezni. Most, a globális világban megint időtálló a régi hármas jelszó. Hiszek egy Istenben, egy hazában és Magyarország feltámadásában. Ez volt idén Csíksomlyó üzenete a Napba Öltözött Asszony örömére. (Képriporttal)

A könny nem szégyen, nem gyengeséget jelent, hanem magasztosulást, és elérzékenyülést. A könny nem manipulált, a könny nem előre gyártott, a könny a szemből jön, a szívből fakad, ezért emberi. Könnyezett a csíksomlyói kegyszobor is, legalábbis mindenki odaképzelte a természetes cseppet az arcra, aki megérintette a sugárzó hársfát, a több száz éve becsben tartott értéket, a természetes hidat Isten és az ember között.

Amikor nőtt a sokaság a Hármasoltár környékén, és a domboldalt betöltötte a soha nem látott méretű tömeg, amikor lobogtak a zászlók, és felhangzottak az egyházi énekek, akkor érződött igazán, hogy hármas hitvallás ez a javából. Áhítat az égiek felé, makacs erőt mutatás a külvilág felé, s egy az Isten, egy a nemzet gondolatának tolmácsolása. A feltöltődés a közösségből fakad, isteni szikrával és emberi akarattal, mert nem lehetett elfelejteni azt, hogy hétszáz kilométerre a Lánchídtól helyben megmaradt, s oda, Csíksomlyóra most a kicsi országból is megérkezett több százezer magyar.

A nyírfaág a győzelmet jelentette a külső világ, a beolvasztó kísérletek, a nép- és a nyelvbutítás felett. Jó, hogy van egy alkalom, amikor a világ minden szegletéből odasereglettek értik egymás szavát, és az egyhez imádkoznak. Az egy a hithűnek, az újszövetség követőjének is ugyanazt jelenti, mint aki magában keresi az Istent. A hit és a vallás itt egybeolvadt hitvallássá.

Hinni a bennünk lakozó Istenben, hinni a haza megtartó erejében, és hinni abban, hogy a Kárpátok karéjéban szorított több ezer éves múltú nép egyszer majd leveti a látványos és a bujtatott rabigát egyaránt, s elei jogán felemelt fejjel adja tudtára a világnak a magyar nép, a magyar nemzet és az Isten adta haza örökkévalóságát.

Kapcsolódó hírünk:
Reggel láttam a Szűzanyát, páterka

G. Kirkovits István – Rockszerda