Az európai uniós csatlakozást követően pár évig még várnunk kell arra, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül juthassunk el a Lajtától nyugatra fekvő országokba. A Csatlakozási Szerződés értelmében (a schengeni egyezményből eredően) várhatóan 2007-ig marad az ellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon, noha állampolgáraink a már most is viszonylag rugalmas határátkelési időt, az új intézkedéseknek köszönhetően tovább rövidíthetik. Területi elhelyezkedéséből adódóan hazánk keleti és déli határszakasza az Európai Unió külső határát is jelenti majd, s ez nem csekély feladatot ró Szent László és a végváriak utódaira, a magyar határőrökre. A határőrség feladatairól, célkitűzéseiről, az utazási lehetőségekről, a testület Schengen-szakértője, dr. Ritecz György alezredes nyilatkozik.

 Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, és sok honfitársunk gondolja úgy, hogy jövő év tavaszától mindenféle kötöttségek nélkül járkálhat Nyugat-Európába. Nem árt eloszlatni ezeket az illúziókat, hiszen továbbra is ellenőrizni fogják a Magyarországról kilépőket a nyugati észak-nyugati és dél-nyugati határszéleken. Nem mindegy, milyen okmányokkal hagyhatjuk el hazánkat.

 Az Európai Unió különböző munkacsoportjai jelenleg is vizsgálják a csatlakozó országok okmányait, hogy melyekkel lehet majd átlépni az államhatárokat. Valószínűleg, a műanyag kártyára nyomtatott személyi okmány megfelel majd, a plasztik kártyás, a minőségi hibák miatt problematikus. Várhatóan a jövő év elején még a konkrét csatlakozásunk előtt rögzítik uniós dokumentumban, hogy a csatlakozó országok okmányai közül melyek alkalmasak határátkelésre.

 Ha szükségesek okmányok a határátkeléshez, akkor ez azt is magában foglalja, hogy lesznek akik ellenőrzik ezek meglétét.

 Az uniós csatlakozást követően a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határszakaszon továbbra is lesz határforgalom-ellenőrzés. A schengeni csatlakozás, vagyis 2007 után már nem lesz. Áprilistól bevezettük az úgynevezett könnyített ellenőrzést, és jövő év májusától az úgynevezett flexibilis ellenőrzés lesz a meghatározó. A csatlakozó országok és hazánk állampolgárai esetében csak személyi azonosítás történik. Megnézik az útlevélben szereplő képet, és az úti okmány érvényességét. Az úgynevezett határregisztrációba sem kerül be a kiutazó, ez már az idei év áprilisa óta megszűnt a magyar és a közösségi állampolgárok számára az említett határszakaszokon. A flexibilis ellenőrzési móddal kapcsolatban elmondanék egy példát. Nézzük mondjuk a frekventált határátkelőhelyet, Hegyeshalmot. A kiutazó először a magyar határőrrel, majd vámossal, aztán az osztrák csendőrrel és az osztrák vámossal találkozik. A flexibilis határellenőrzés azt jelenti, hogy egy helyen kell majd megállni. jelenleg tárgyalások folynak arról: a fogadó ország illetékes szervei nézik csak meg az okmányokat. A hazánkból kilépőket tehát  a példánál maradva  az osztrákok, a hozzánk belépőket pedig a magyar védelmi szervek állománya ellenőrzi. Mint említettem 2004-2007 között vagy útlevelet, vagy személyi igazolványt kell majd felmutatni. Azt ugye tudjuk, hogy az uniós csatlakozást követően az említett határszakaszokon nem lesz vámellenőrzés.

 Teljes jogú schengeni tagságunk után ennél is könnyebb lesz a helyzet.

 Igen, a személyautónak csak lassítani kell az ellenőrző ponton, de nyugodtan mehet papírok felmutatása nélkül az utazó.

 Hazánk bizonyos határszakaszai a csatlakozás után egyben az unió külső határát is jelentik majd. Ebből következik, hogy az önök tevékenysége még inkább a nyugati világ fókuszába kerül, és bizonyára konkrét feladatrendszereket is meghatároztak önöknek ezzel kapcsolatosan.

 Természetesen vannak különböző egyezmények, amelyek köteleznek bennünket, elsősorban az illegális migráció területén. Például, ha ilyen személyeket fednek fel az unió bármely tagállamában, és egyértelműen bizonyítható, hogy Magyarországon keresztül vezetett útjuk, akkor nekünk adják vissza őket. Mi leszünk tehát a felelősek, nekünk kell lefolytatnunk az eljárást, a kitoloncolást. Ezért fontos, hogy már most is vannak toloncegyezményeink az úgynevezett harmadik országokkal.

 Akkor nemzetgazdasági szempontból is fontos, miképpen dolgozik a határőr, hiszen ha felületesen végzi munkáját, akkor a kitoloncolással, az eljárással kapcsolatos anyagiakat a magyar adófizetők állják.

 Ez így igaz. Ezért is fordítottunk jelentős pénzösszegeket ez idáig is a határőrizeti rendszer fejlesztésére, az állomány felkészítésére, mert tudjuk, hogy a jogos politikai menedékkérők mellett gazdasági migránsok, sőt bűnözők is érkezhetnek hazánkba. Természetes reakció mind az unió, mind a mi részünkről, hogy az illegális migrációt minél távolabb kell kezelni. Valójában Schengen is erről szól. Ha egy tízlépcsős szűrőről beszélünk, akkor annak csak sokadik eleme a magyar határszakasz, úgyis mint az unió külső határa.

 Előttem egy térképes grafikon. Nem tudom, publikus-e, de ha igen, kérem, világítsa meg ezt a bizonyos tízlépcsős szűrőt.

 Igen, publikus. Nézzünk egy távolabbi országot. Politikája, gazdasági helyzete, annak ismerete, a vízumrendszer mint egyfajta szűrőrendszer funkcionál. A távolabbi országokban vannak külképviseleteink. Ott vízumot csak annak adunk, akivel valószínűleg nem lesz probléma. Sőt megfordítom. Azok az országok, amelyek problémásak lehetnek az illegális migráció szempontjából, a vízumköteles országok közé tartoznak. Ezekben az országokban vannak úgynevezett kihelyezett összekötő tisztjeink, okmányszakértőink, és szakmai támogatást nyújtanak a külképviseleteknek. Ez leginkább arra vonatkozik, hogy a vízumért folyamodó személy jelent-e valamilyen kockázatot hazánk számára.

 Itt vagyunk Budapesten, és kevesen gondolnak arra, hogy a fővárosunk határváros is egyben. Ugye érkeznek hozzánk idegenek vízen és a levegőben, ellenőrzésük a fővárosban történik.

 Nézzük az ön által említett két közlekedési módot. Az ebben résztvevő cégek feladata, hogy utasuk rendelkezzen olyan okmányokkal, amelyek a fogadó ország területén érvényesek. Ha úgy vesz fel utast, hogy nincsenek meg a hivatalos papírjai, akkor kötelessége az indító országba visszaszállítani, sőt, akár meg is büntethetik a vétkes szállítóvállalatokat.

 Maradjunk továbbra is ennél a szűrőrendszernél.

 Vannak úgynevezett tranzit országok, őket mi szaktudással, technikával segítjük. Van egy másik kategória, ez pedig a biztonságos harmadik ország. Az innen útra kelőket nem fogadják el sehol menekültként Európában, illetve visszaadják a tőlük érkezett személyeket. És akkor csak most vagyunk az unió külső határánál, vagyis jövő évtől a mi határszakaszainkon.

 Van hivatalos határátkelőhely és természetesen működik a zöld határ őrizete is. Mind a kettőre vigyázni kell.

 Az úgynevezett mélységellenőrzés a leendő külső határokon lesz a legsűrűbb, de át is nyúlik majd a határokon. Tehát az illegális migráns nem érezheti magát biztonságban, ha a határőr éberségét kijátszva átjutott a zöld határon, mert az ország egészterületén bárhol feltartóztathatják.

 Ennek a rendszernek a kiépítése is, mint annyi más, rengeteg pénzbe kerül.

 Az elmúlt öt évben hazánk is kapott uniós pénzeket a határőrizet és rendszerének fejlesztésére. Elég magas szintet értünk el ezekkel. A korábbi 60-70 százalékos felderítési eredményünket 90 százalék fölé tornásztuk. Innen már nagyon nehéz előre lépni. Teljes jogú schengeni tagságunkig, 2007-ig a csatlakozási szerződésben rögzítettek alapján 147,9 millió euró támogatást kap hazánk. Ennek felhasználására kormányhatározat készül. A dolgok jelenlegi állása szerint az említett pénzösszeg körülbelül. 80 százalékát kapja a Belügyminisztérium, és a BM-nek juttatott pénz körülbelül 80 százalékát a határőrség. Van még az úgynevezett átmeneti támogatás, ennek elosztásáról még folynak a tárgyalások. Arra is vannak elgondolások, hogy az uniós országok létrehoznak két pénzügyi alapot. Az egyik valójában már működik is, ez az úgynevezett menekültügyi alap. A másik, úgy mondanám  mivel nincs még pontos megnevezése , a határőrizeti alap. Ez arra szolgál, hogy ne a pufferzónában lévő államok (Azok az országok, amelyek először találkoznak az illegális migránsokkal. A szerk.) viseljék anyagi következményeit annak, hogy mondjuk megállítanak egy Dániába igyekvő migránst.

 Szlovákia, Magyarország és Szlovénia jelenlegi külső határai lesznek tehát az uniós határok is. A csatlakozó országok között van egy verseny, hogy az adott ország geopolitikai adottságának köszönhetően minél több uniós támogatáshoz juthasson. Pontosabban arról van szó, hogy megkapjon egy olyan feladatrendszert, amelynek sikeres elvégzését az unió kellőképpen honorálja.

 Az EU-ban tárgyalások folynak arról, hogy az előbb felvázolt tízlépcsős szűrőt egy rendszerben kellene működtetni, minden önálló európai uniós ország határőrségével. Ennek folyományaként jelöltek ki bizonyos központokat. Például a kockázatelemző központot Finnországi székhellyel működtetik. Ide minden információ beérkezik, a schengeni országok határőrizeti és rendészeti szerveitől. Tehát ott állapítják meg, mely területen kell erősíteni a határőrizetet, vagy hol kell akciókat szervezni. A tengeri határokkal kapcsolatos központ székhelye Spanyolország, a nemzetközi repülőterek központja Olaszország, a bevetési központ Németország. A keleti szárazföldi határok központja pedig Görögországban van. Ez a központ nem működik zökkenőmentesen, ezt mi is jeleztük, s tudattuk, hogy ebben a feladatrendszerben Magyarország igen aktívan részt venne.

 A világban zajló konfliktusok, háborúk, polgárháborúk, gazdasági problémák mind, mind egy újabb népvándorlást idéznek elő. Hazánkba most honnan érkezik a legtöbb útrakelő?

 A migráció iránya az ön által említett történések függvénye természetszerűleg. Idén, az eddigi adatok alapján Irak, Moldáv és Afganisztán a sorrend.

2003. október 20.

G. Kirkovits István