Különbözően gondolkodunk a Balatonról, tiszteljük, szeretjük, óvjuk és kíméljük a szent, édes tavat, amelyet az ide nem látogató turista pocsolyának nevez csak, s vannak, akik használják. Kihasználják mára ugyan megcsappant vonzerejét, s mivel kevesebben keresik fel, még inkább ezt teszik. Többszöröséért kínálják a harapnivalót és a luxusnak nevezett árucikkeket egyaránt az őszre rolóikat sietve lehúzó árusok, miközben az elmúlt évek másról sem szóltak, minthogy meg kell nyújtani a szezont, s megmutatni más arcát is a térségnek.
Aztán megint mások egyéb formában ugyan, de szintén bevételforrásnak tekintik. Ők a magyar tenger partján őrt állva nemcsak vigyázzák a rendet, de le is vámolják a tó környékére négy kerékkel kirándulók nem ritkán a kényszer-többletkiadásoktól már megcsappant kikapcsolódásra szánt vésztartalékát. Persze itt vannak a külföldi vásárlók is, és az országjárókkal ellentétben a bűnözők sem maradtak otthon az idén sem. Hát, ilyen változatos az élet a kedves víz tájékán.
A balatoni, több szempontból is kritikusnak nevezhető helyzet tükrében örvendetesnek tűnik, hogy a régió, mint önálló fejlesztési övezet pályáját megfogalmazó július eleji kormányhatározat nyomán megalakult a balatoni tárcaközi bizottság, s elkészült végre a Balaton vízpart-rehabilitációs tanulmányterve. A jelenlegi kormány hatalomra kerülésével ugyanis mintha elvágták volna a magyar tengeri fejlesztéseket. A balatoni tárcaközi bizottság társelnöke az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és a gazdasági és közlekedési miniszter által kijelölt személy. A testület munkájában részt vesz több tárca vezetője, illetve képviselője, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke.
A nyolc idei központi idegenforgalmi pályázat 9 milliárd forint támogatást nyújt és szép számmal akad a pályázók közt balatoni. A regionális pályázatok 270 millió, a legújabbak pedig további 400 millió forintot adnak e térségnek. Az viszont már bátor kijelentésnek tűnik a szaktárca vezetőjétől, hogy 2007 után, uniós támogatással lehet arra számítani, hogy szóba kerül a Balaton északi partjának vasúti villamosítása. De hol van az még, hiszen addig az ökológiai és természetvédelmi kérdések mellett a földtaniakat is rendezni kell.
Csillag István gazdasági miniszter nemrégiben azt mondta: ma egy osztrák turista Magyarországon tud a legtöbbet vásárolni 100 eurójáért, de az elmúlt két évben még jóval drágább volt a Balaton. Én nem tudom, hol vásárol többet ugyanannyiért az az osztrák turista, de sokaknak segítene, ha valaki elárulná.
Érthetetlen, miért panaszkodnak a vendéglátók, és siránkozik az egyre kitolódó és gyengülő szezon miatt, hiszen a szaktárca szerint a belföldi vendégéjszakák bevétele eddig az elmúlt év hasonló időszakához képest 127 százalékot ért el, s bár csökkent a külföldiek érdeklődése Magyarország iránt, a szabadságolások nyomán egyszer csak megindult a németek áradata a tópartra, és nőtt a dánok és a hollandok száma.
Vegyük azért alapul, amit látunk, a balatoni élet eléggé haldokló képét mutatja. Ennek ellenére a vendéglátósok még most sem törődnek az előző esztendőkben is törvénytisztelésre és figyelmességre intő APEH-ellenőrzésektől. A hivatal a nyáron nagyszabású razziát tartott a Balatonon, s az ellenőrzések 46 százaléka bírság kiszabásával zárult. A közlés szerint 108 ellenőr három tóparti megye 77 településén tartott ellenőrzést, közel 800 helyen. Leginkább azt vizsgálták, mennyire tartják be a vállalkozások a nyugta- és számlaadási kötelezettségüket.
A vendéglősök 20-22, a termék-előállítók 86, a kereskedők és a szolgáltatók 60 százaléka nem adott a vásárló revizoroknak sem nyugtát, sem számlát. A vásározók-piacozók 64 százalékánál tapasztalták, hogy nem állítanak ki semmiféle bizonylatot az eladásról, a kaposvári piacon nem akadt egyetlen számlaadó kereskedő.
Jóllehet sopánkodnak miatta, de külhoni vásárlók azért nem maradnak el. Igaz, hogy a nyaralók és családi házak iránt csökkent a kereslet, a statisztikai adatokból kiderül, a kisebb települések beépítetlen telkei és a tanyák iránt tartós az érdeklődés. Az utóbbi években több ezer külföldi szerzett ingatlant a Balaton környékén. A déli parton Siófokot, Zamárdit, Földvárt, Lellét és Boglárt továbbra is hívogatónak találják.
A bűnözök szívesen keresik fel még mindig a tópartot, de van ki üldözze a bűnözést és vigyázza a rendet, legalábbis üdvözlendő, hogy a déli parton 8 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt az idén, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az is igaz, hogy mostanság öröm, vagy sem nem nagyon van kit kirabolni.
A balatoni sokat megéltek egyébként felesleges hisztériakeltésnek tartják a tó vízszintje körüli huzavonát. Szerintük volt már ilyen, és semmit nem jelent, hogy vagy fél méterrel sekélyebb a víz a megszokottnál, a természet majd helyreállítja a rendet. Bár azt is mondják, hogy a 2000-ben és az azt megelőző években tapasztalt esőzések miatt kár volt megijedni, s kinyitni a Sió-csatorna zsilipjét.
A nagy német roham elmaradta senkit sem kell aggasszon, hiszen Medgyessyék erről is gondoskodnak: vírus is tova már, jöjjenek hát a kínaiak!
2003. szeptember 09.
G. Németh Éva