A Dévai Szent Ferenc Alapítvány támogatói est keretében mutatta be az alapítványról szóló “Csillagösvény” című filmet múlt héten a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Hogy az emberekből nem halt még ki a segítő szándék, jelzi az is, hogy a mozi zsúfolásig megtelt, s még a büfé és előtermek kivetítői előtt is meghatottan merítettek erőt az erdélyi árva gyermekeknek segédkezet nyújtó alapító, Böjte Csaba ferences szerzetes hitéből, eltökéltségéből.

Az alapítvány legfőbb feladatának tekinti a gyermekek érdekeinek képviseletét, szellemi és szociális fejlődésük elősegítését, szociális védelmét. Hangsúlyt fektetnek a kölykök hagyományőrző tevékenységének, nevelésének elősegítésére, támogatására, a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére és ápolására. A nemzeti kulturális értékeket más nációkkal is meg kívánják ismertetni. Magyarországi és nemzetközi táborok szervezésével, illetve finanszírozásával a nyaralás lehetőségét is megteremtik. Az alapítvány segítséget kíván nyújtani a hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában, a beiskoláztatásában, a pályaválasztásban, szakmai képzésben, számukra munkahelyek létrehozásában, kialakításában.

A Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított dévai Szent Ferenc Alapítvány történetét és munkásságát három fiatalember vitte vászonra. A Csillagösvény forgatókönyvének írója, Moys Zoltán és társai örömmel tettek eleget az alapítvány felkérésének, és örökítették meg hetvenperces dokumentumfilmben annak élet- és lélekmentő tevékenységét. Csaba testvérnek köszönhetően mára több mint ötszáz erdélyi árva, illetve elhagyott gyermek talált Istenre, otthonra, s szerető családra. Az alapítvány segítségével nem csupán fedél került fejük fölé, visszakapták hitüket, és tanulhatnak.

A film szándéka szerint a szereplők, Csaba testvér és önzetlen munkatársai megmutatják, miként találhatunk vissza arra az Égi Ösvényre, amelyről az elmúlt sötét évtizedek reménytelensége letérítette a magyarságot, és amelynek végállomása Isten országa, a szeretet. Elsősorban azoknak ajánlják, akik felelősséget éreznek az emberiség jövőjét hordozó gyermekekért, és a határon túli magyarságért.

Az elszakított területeken élők felé fordulás az egyén és a pénz világában, amikor mindenki saját magával, s boldogulásával foglalkozik, vagy kénytelen azt tenni, még nagyobb jelentőséggel bír. Miután az anyaországban élőknek is egyre nagyobb gondot okoz a megélhetés, és sokan azon kell gondolkodjanak, vállalhatnak-e gyermeket, meglepő és felemelő az az odaadás, ami az alapítványt körülöleli itthonról. Figyelünk egymásra, és ez jó jel, mert ebből az tűnik ki, nem hagyjuk, hogy teljes mértékben lefoglaljon, elérzéktelenítsen személyes nehézségeink megoldásáért való küzdelmünk.

Déva elhagyatott, halálra ítélt öreg ferences kolostorában Böjte Csaba atya 1992-ben befogadott néhány utcán kallódó gyermeket, felújította a kolostort, s a támogatók segítségével fokozatosan építette ki a ma is egyre bővülő gyermekvédelmi központot és iskolát. Nagy szükség van a támaszra, a gyermekotthonok nemzetmentő oltalmára, s az önzetlen, nagylelkű adományok ártatlan életek tisztességes felneveléséhez járulnak hozzá.
A ferences atyák már 1714-ben oktattak Déván. A kolostor a szerzetesek mellett a kezdet kezdetétől otthont adott a tanuló diákoknak is. Trianon katasztrófája tragikusan érintette az erdélyi oktatást, azonban a dévai ferences rendháznak a zűrzavaros időben is sikerült átmentenie anyanyelvű iskoláit. A zárda melletti iskolaépületet 1948-ban aztán államosították, s földgyaluk áldozata lett. Az elhagyatott, romos, pusztuló zárda átvészelte a hetvenes évek árvizeit is, majd 1993-ban Isten újra visszaköltözött a házba.

A Szent Ferenc Alapítvány elsődleges célja a kommunizmus megalomán terveinek bukásával Dél-Erdélyben kialakult munkanélküliség és a családok széthullásával járó szociális, mentális problémák orvoslása. A visszakapott kolostorban 1993. szeptember 15-én megnyitotta kapuit az árvaház magyar iskolája. Az intézmény kezdetben 35 szegény sorsú gyermeknek nyújtott otthont.

Nagy családjukba elsősorban a Zsil völgyéből, de Erdély egész területéről hátrányos helyzetű gyermekeket fogadtak be, akik számára keresztény és magyar nevelést, ingyenes oktatást és teljes ellátást biztosítanak. S mára a környék sanyarú sorsú gyermekei szeretetben élnek, magyar iskolába és magyar templomba járnak. Gyűltek az adományok, megmozdult az egyház, s minden jóakaratú ember. Miután a kolostor épülete már szűknek bizonyult, sikerült megvásárolni a kolostor szomszédságában álló panelház lakásait, s egyre több árva nézhetett bizakodással a jövőbe.

A vonatkozó, 1998-ban életbe lépett román gyermekvédelmi törvény hivatalos magánárvaházként ismeri el a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthont. Önkéntes nevelők, gondozók is könnyítik saját otthonukban az alapítvány munkáját gyermekek befogadásával, akik így megmaradhatnak magyarnak, tovább vihetik kultúránkat, megőrizhetik értékeinket. Déva, Szászváros, Marosújvár, Zsombolya, Torockó, Szárhegy, Kolozsvár, Szalonta, Petrozsény, Szováta, Kolozsvár& A sor folytatódik, áldozatos munkával mindez megvalósítható egész Erdély területén.

2004. október 21.

G. Németh Éva