Purker Walter, a Vas megyei Pornóapáti polgármestere a falu lakosságával teljes egyetértésben továbbra is küzd azért, hogy ne létesülhessen felszíni fejtésű lignitbánya a festői szépségű Pinka-völgyben. Pornóapáti, Horvátlövő, Vaskeresztes, Felsőcsatár és Torony népe egyértelműen elutasítja, hogy erőgépek zaja verje fel az ökoturizmusra szakosodott térség csendjét, s a globálkapitalisták szolgálatában álló gépmonstrumok begyógyíthatatlan sebeket okozzanak az ország eddigi egyetlen, viszonylag még érintetlen területrészén.
Az osztrák-magyar határ közvetlen közelében fekvő zegzugos Pinka-völgy az elmúlt évtizedek politikájának köszönhetően megőrizhette régi településszerkezetét és természeti kincseit, hiszen a vasfüggönyös korszakban az illetékesek óvakodtak attól, hogy ipari létesítményeket telepítsenek a megfogalmazásuk szerint számukra akkor potenciális veszélyt jelentő Ausztria közelségébe.
A legújabb kori ingatlankufárok és a gyors profitra törekvő beruházók viszont mindent megtesznek azért, hogy saját érdekük érvényesüljön és nem egy esetben a politika is segítségükre siet. Ez történt a Pinka-völgyben is, mert a tavaly megalkudott országos területrendezési tervből érdekes módon kimaradt a vasi lignitbányát érintő rendelkezés. A szociálliberális kormány illetékesei nem határolódtak el kellő mértékben a bányanyitó kezdeményezésektől, és most a Medgyessy-kormány bukása után sokan amiatt aggódnak, hogy az új vezetés továbbra is zöld utat enged a beruházóknak. Vannak, akik szocialista belharcként is értékelik az eseményeket, mert Vas megyében, azon belül is főleg Szombathelyen úgy tűnik, egyre élesebb a harc a régi nomenklatúrához tartozók, illetve az új milliomos réteg képviselői között.
A Veszprém megyei bíróság jogerős ítéletére hivatkozva a bányászati hatóság engedélyezte a kutatófúrásokat a Pinka-völgyben húzódó lignitmezőn. Erre már 2001-ben benyújtott kérelmet a Fertő-Hansági Nemzeti Park igazgatóságához egy kazár-székvölgypusztai székhellyel rendelkező cég, a Nógrádszén Kft. A környezetvédelmi hatóság és az érintett önkormányzatok ehhez nem adták hozzájárulásukat, így a veszprémi bányahatóság elutasította a cég kérelmét. Az Országos Bányászati Hivatal is nemleges választ adott, s ekkor került az ügy a Veszprém Megyei Bírósághoz, amely most jogerős döntéssel elhárította az akadályokat a kutatás elől.
A számítások szerint hatalmas lignitkincs található a Pinka-völgyben és a szénmező átnyúlik a szomszédos Ausztriába is. Néhány méterrel a felszín alatt található a szénréteg, így kevesebb költséggel külszíni fejtéssel is elérhető. Csaknem 45 négyzetkilométernyi területet foglal magába, s gyakorlatilag az egész terület veszélyeztetett a tervezett bányanyitás miatt. Több mint 25 évvel ezelőtt foglalkoztatta már az akkori illetékeseket a nagykiterjedésű lignitmező kiaknázásának terve, számos megvalósíthatósági tanulmány is elkészült, de az akkori politikai viszonyoknak, és az osztrák fél egyértelmű elutasításának köszönhetően a kezdeményezés abbamaradt. A rendszerváltozás után, amikor megváltozott Ausztria és Magyarország viszonya, a fent említett cég aztán ismételten elővette a régi ötletet. Az elképzelések között szerepelt, hogy helyben bányásznák ki a lignitet és egy ugyanott felépített erőműben hasznosítanák is.
Környezetvédelmi szakemberek megállapítása szerint a széntüzelésű erőművek jelentős széndioxid- és kénkibocsátással működnek. A széndioxid jelentős mértékben elősegíti a globális felmelegedést, a kénvegyületek pedig rendkívül ártalmasak az egészségre. Mindezeket figyelmen kívül hagyva gondolták egyesek, hogy – vélhetően gazdasági haszonszerzésből – próbálják végigvinni a bányanyitást. A tervezett helyszín geológiai jellemzői közé tartozik az is, hogy több millió köbméter kerámiaanyagot, homokot és kavicsot rejt magában a föld, így legalább akkora haszonnal kecsegtethet ezen ásványi kincsek felszínre hozatala, mint maga a lignitbánya.
Az érintett önkormányzatok a Nógrádszén jelentkezésekor már elutasították a tervet és az akkor érvényben lévő Országos Területrendezési Terv (OTT) alapján megakadályozhatták a kutatófúrásokra vonatkozó engedély kiadását. Akkor még a térség kulturális örökségvédelmi övezetként szerepelt, és parlamenti döntés után kerülhetett ki az új OTT-ből a vasi lignitbányát érintő rendelkezés. Erre hivatkozva támadta meg a Nógrádszén a tilalmi döntéseket, és ez a per zárult le a bányavállalat számára kedvező ítélettel.
A Magyar Bányászati Hivatal kiadta az engedélyt, de érvényben van a bírósági ítélet azon része is, miszerint a próbafúrásnak semmi köze a bányanyitáshoz. Az érintett települések közül a toronyi önkormányzat módosította település-rendezési tervét, miszerint ott semmiféle bányászkodás nem folytatható. A Vas Megyei Közigazgatási Hivatal pedig kezdeményezte a Veszprém Megyei Bíróság döntésének felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságon.
A környékbeliek sem nyugszanak természetesen bele az ítéletbe, s tiltakozásukat, a bánya elutasítását ez idáig már több fórumon is nyomatékosították. A vas megyei közgyűlés tavaly szeptemberben Nardára helyezte ki ülését, az ott elhangzottakat a helybeliek tömegdemonstrációval támasztották alá. Megnyitották a zöld határt is, és osztrák környezetvédők szintén a Pinka-völgyiek segítségére siettek. Burgenland tartomány parlamentjének elnöke személyesen biztosította a tiltakozókat, hogy Ausztria egyértelműen a bányanyitás ellen foglal állást. Az eseményen megjelent a megye és a város összes vezetője is, és erre a tényre is alapozzák azok elgondolásukat, akik a szocialisták belső ellentéteiről beszélnek. Szombathely város szocialista polgármestere a tiltakozókkal értett egyet.
Purker Walter pornóapáti polgármester lapunk kérdésére elmondta, hogy az Ausztriába ágyazódott falujukban a lakosság aktív közreműködésével, s a pályázati pénzek igénybevételével új beruházásokat kezdeményeznek, szeretnék kiépíteni az utat a későbbiekben megvalósítandó határátkelőkhöz, mivel az osztrák-magyar határ a falu központjától pár száz méterre fekszik. Jelentős az ökoturizmus, a horgászturizmus, ennek lehetőségeit is szeretnék továbbfejleszteni, s a külszíni szénbányászat esetleges beindítása mindörökre véget vetne a reményt keltő elképzeléseknek.
2004. szeptember 23.
G. Kirkovits István