D-209-es elvtárs megint vendégül látta román kollegáját. A hírek szerint most nem a román nemzeti ünnep alkalmából koccintgattak a Kempinskyben, közösen heherészve a magyar fájdalmon, hanem valami titkolt csonkamagyarországi vadrezervátumban álltak lesben csőre töltött puskával. Mert ugye a vadászat nemcsak a sokat kritizált és munkatáborokba kényszerített egykori magyar főurak és dzsentrik kiváltsága, ezt a sportot űzték az átkos párttitkárjai, s folytatták a hazai rablókapitalizmus újgazdagjai is.

Szóval idehaza vadászgatott Medgyessy és a román vezér, pedig szép Erdélyországban még medvére is lehet lesni a jól kiépített figyelőtornyokban. Így aztán lehet, hogy elejtettek pár apróvadat, de a medve más megközelítésben biztosan előkerült. Lehetett előre inni a bőrére. Hosszú, hosszú vacillálás, s tudatosnak tűnő média-előkészítés után végre kiderült, hogy a Bukarestet Budapesttel összekötő autópálya átszeli a Kárpátokat, illetve Erdélyt, hagyva egy kis folyosót is a Székelyföld felé. Azok a nacionalista elvakult oláhok, akik az erdélyi autópálya építésével kapcsolatosan a magyar tankok bejövetelének rémképét festették fel most csendben maradtak. Talán ők is megértették, hogy a gyors célelérési lehetőség micsoda anyagi haszonnal járhat.

Csak gyorsan meg kell szerezni az autópálya nyomvonalába tartozó területeket, pármillió elértéktelenedett lejecskéért és aztán a külpolitikában oly uniós talpnyaló jelenlegi Magyarország közvetítő szerepet játszat majd az integrációs gagyi erdélyi terítésében. Mert Románia is ugyebár az unióba ácsingózik, és akárhogy is nézzük politikusai úgy tűnik, jobban érvényesítik saját nemzeti érdekeiket, mint külügyi diplomáciánk.

És a medvebőr fölötti koccintgatás közben bizonyára az is előkerült, hogy mekkorát nyernek az autópályával a kormányfők csókosai. Azok a nagyvállalkozók, akik Romániában is élvezik Medgyessy Péter bizalmát, és a hírek szerint baráti kapcsolatot ápolnak az ottani vezetéssel. Mindkét ország uralkodó gazdasági köre tehát lenyúlhatja a koncot, hiszen a pénz ereje és hatalma mindennél erősebb, s ebben az esetben az sem probléma, ha a határokon átnyúló.

Szóval, ha elkészül az autópálya, szinte semmi perc alatt elérhetjük Kolozsvár határát, s még az is előfordulhat, hogy az ősi szász városban, Segesvárott mégiscsak megvalósul a tervezett Dracula-Land. Innen már csak egy ugrás a hál Istennek többségében magyarok lakta Székelyföld, csakhogy a gyors megközelítés, az időben gyors kapcsolattartási lehetőség, ha valakik felülről jól szervezik, kellő mértékben tudatformáló lehet.

A tévécsatornáknak köszönhetően a szellemi fekália már elérte a Székelyföldet. Dübörgő kamionok hozhatják az olcsó kommerszárut, amelynek használatát a médiumok már olyan jól előkészítették. A tucatáru aztán kiszoríthatja azt, ami még most is megélhetési forrás, s nem utolsó sorban közösségmegtartó, identitástudat-erősítő tényező. Vagyis a székely népművészetet.

Ha majd a farkaslakai anyóka arra gondol, hogy minek gyapjúszőnyeggel, a fafaragó a sutba dobja szerszámát, s mondjuk a Hargita lábánál is holland sajtot árulnak az üzletek, akkor nem lesz szükség juhnyájra, s a szállítási távolság rövidülése miatt csökkentett árú termék kiszorítja majd a székely harisnyát, a szalmakalapot, vagy a pitykés dolmányt. Muszáj lesz tanulni az erdélyieknek is idegen nyelveket a román mellé, hogy kommunikálni tudjon az új vállalkozókkal, az uniós ficsúrokkal, a magyar, az ősi, a hagyományos háttérbe szorul, s szétporlad.

Lehet, most sokan felhördülnek azon, hogy miért akarjuk megfosztani székely testvéreinket a gyors utazás lehetőségétől. Szó nincs erről, hiszen mi is azt szeretnénk, hogy ne úttalan, kivilágítatlan, hepehupás utakon érjük el a tündérországot. Csakhogy féltjük ezt az ősi magyar földet, a Szent Korona részét a káros hatásoktól, a más jellegű gyarmatosítástól. A technika vívmányait, a XXI. század adta lehetőségeket csak úgy szabad kihasználni és megvalósítani, ha árgus szemmel figyelünk arra, mi történik a hegyek lábánál, s mi a Havasokban.

Ha az ősi szellemi és néprajzi világ összeomlik, ha az adjon Istenre nem fogadj Isten lesz a válasz, akkor a technika és a tömegkommunikáció nagyobb sikereket könyvelhet el magának, mint akármelyik titkosrendőrség, vagy hadsereg. Székelyföldet, illetve Erdélyt úgy kell közel hozni, hogy az ne az itteni és a Lajtától nyugatra lévő valamilyen kopírozott mása legyen, hanem megmaradjon annak, ami évezredek óta az. Megtartó, boldogító, a hagyományokat életben tartó és szívében-lelkében, gondolatában és leheletében magyar.

2003. augusztus 19.

G. Kirkovits István