A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) kezdete óta kiemelt figyelemmel kíséri és Budaházy György és 16 társa ellen terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt még a Gyurcsány-Bajnai rendszerben, már több mint egy évtizede indított koncepciós eljárást, illetve egyes ügyvédeik védőként is eljárnak a büntetőeljárásban.
Annak ellenére, hogy a képtelen vádak megdőltek a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott elsőfokú ítélettel összesen 125 év fegyházbüntetést szabott ki, Budaházyra 13 évet – közölte Gaudi-Nagy Tamás.
2018 májusában a Fővárosi Ítélőtábla a jelentős eljárási hibákra és ezek másodfokú eljárásban való kiküszöbölhetetlenségére tekintettel hatályon kívül helyezte ezt a sokkoló és törvénytelen ítéletet, az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte.
Visszaköszönt ebben a döntésben a fellebbezésekben, valamint perbeszédekben foglalt számos védői érv, továbbá a másodfokú bíróság értékelte az elsőfokú ítélet közlése kapcsán felmerült jelentős eljárási aggályokat is, amelyekre az NJSZ és együttműködő ügyvédei hívták fel a figyelmet és amelyek miatt az NJSZ feljelentést is tett.
Véleményük szerint az ítélet hatályon kívül helyezése jelentős részben a magas szintű védői szakmai munkának, a vádlottak sokszor rendkívül hasznos elemző segítségének, valamint a NJSZ fenti ügyben történő töretlen kiállásának és jogvédő munkájának is köszönhető. Világossá vált, hogy vádak megdőltek, a kulcsbizonyítékok felhasználhatatlanok, ezért a vád fenntartása szakmailag, de büntetőpolitikai szempontból is tarthatatlan, értelmetlen és elfogadhatatlan. Morálisan pedig vállalhatatlan annak fényében, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök ellen a 2006 őszi rendőrterror miatt az ügyészség nemhogy vádat nem emelt, de még eljárást sem indított.
A Budaházy-Hunnia ügy újratárgyalása 2018 szeptemberében kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az új eljárásban a bíróság (dr. Ignácz György bíró) a teljes bizonyítási eljárást megismétli, a már korábban meghallgatott tanúkat ismételten meghallgatja, köztük a vád „koronatanúit” is.
Gaudi-Nagy Tamás közölte: bízunk benne, hogy az új eljárásban tisztázódik, hogy a feltett védői kérdések elől rendre kitérő, homályos, sokszor önellentmondásos nyilatkozatokat tevő Benkő György pontosan milyen együttműködést folytatott – ez a mai napig nem tisztázott – az ügy kapcsán eljáró nyomozó hatóságokkal, valamint, hogy Soós Tibor tanúvallomásainak önellentmondásokkal tarkított kuszasága fennmarad-e. Ezen bizonyítékokra alapozták ugyanis az elsőfokú ítéletet annak ellenére, hogy ezekről kiderült: alkalmatlanok a vádak alátámasztására, a vádlottak bűnösségének bizonyítására.
Az új eljárás immár lassan másfél éve zajlik, és még várhatóan akár éveket várhatunk az újabb elsőfokú ítéletre, amely egyáltalán nem biztos, hogy választ ad arra a számtalan kérdésre, amely egy évtizede foglalkoztatja a közvéleményt.
Az a tény, hogy az évtizedek óta következetes nemzeti érdekvédelmet kifejtő Budaházy György és 16 vádlott-társa elleni nyomasztó és lelkileg is megterhelő eljárás már több mint 10 éve tart, amely egyúttal annak is sajnálatos bizonyítéka, hogy az igazságtétel és ennek keretében a nemzetellenes Gyurcsány-rezsim embereinek elszámoltatása még várat magára.
A jogvédők szerint továbbra is az NJSZ által már korábban szorgalmazott és már 2016-ban előterjesztett közkegyelemi törvénytervezet elfogadása lehet az igazi megoldás az ügyben. Az amnesztiát már több százezer választópolgár támogatta petíciós aláírással és tucatnyi helyi, illetve megyei önkormányzat fogadta el a Budaházyék számára amnesztiát szorgalmazó határozatot.
Az amnesztiára megfelelő jogcímet ad az igazságtételi szempontok mellett az a tény is, hogy idén június 4-én lesz a nemzetünk számára oly káros trianoni békediktátum ránk oktrojálásának 100. gyászos évfordulója. Ez a nap azonban egyúttal a 2010. évi XLV. törvény szerint a nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel napja is. Ez a törvény azon túl, hogy helyesen diktátumnak nevezi a békeparancsot, önrendelkezést követel az elszakított magyarság számára és kiáll a magyar nemzet egysége mellett a következőket is tartalmazza: (1. §):
“A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.”
Gaudi megfogalmazása szerint Budaházy György is címzettje az Országgyűlés és az egész nemzet tiszteletének, mivel közismert, hogy több évtizede hagyományőrzőként, közéleti emberként a trianoni diktátum elleni nemzetvédő társadalmi törekvések egyik régóta meghatározó alakja hazánkban. Ő is azok közé tartozik tehát, akik “áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni”. Ez pedig ésszerű és szükséges indokát adja, hogy vele és hasonló elveket valló társaival szembeni eljárás egy mielőbbi közkegyelmi törvénnyel véglegesen lezárásra kerüljön.
Ráadásul a teljesen felesleges és jogilag is megalapozatlan koncepciós Budaházy-Hunnia per – mivel benne több nemzeti jogvédő ügyvéd kollégának működik közre védőként és az NJSZ kiemelt támogatást ad a védelem számára – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentős erőforrásait köti le. Emiatt pedig a küldetésünk szerinti területeken (pl. a magyargyalázó balliberálisok, joggal visszaélő szexuális deviánsok, illetve jogkövető polgárok ellen törő bűnözők elleni perek, sértetti képviselet, elcsatolt magyarokat ért jogfosztások elleni fellépés) nem tudunk ezekben a nemzeti önrendelkezéssel szembeni külső és belső támadásokkal teli időkben teljes kapacitással nemzeti jogvédelmet nyújtani és nem tudjuk minden erőnket a magyarellenes ügyekhez jogi támogatást adó, Soros százmilliókból működő, álcivil liberális jogvédőkkel való jogi küzdelmekre összepontosítani. Pedig ma ez a nemzeti önvédelem egyik kiemelt frontja
– közölte Gaudi-Nagy Tamás.
Akárhogy is alakul a még várhatóan hosszú ideig húzódó eljárás: az amnesztia, a meghurcoltak jóvátétele, továbbá a Budaházyék kálváriájáért felelősök felelősségre vonása a igazságtétel sokak által joggal és régóta várt része.
A tárgyalássorozat 2020 februárjában folytatódik Soós Tibor tanú kihallgatásával és a bizonyítás folytatásával, de addig is, csupán az emlékezet felfrissítése érdekében íme a II. fokú bíróságon elhangzott védői perbeszédek közül néhány, illetve Budaházy György perbeszédei:
Budaházy György perbeszédei:
1. nap (2018.02.20)
2. nap (2018.02.27)
3. nap (2018.03.20)
Hunhír.info – NJSZ