A dr. Képíró Sándor elleni büntetőper mai tárgyalásán dr. Zétényi Zsolt mondta el perbeszédét. Az ügyvéd úr jól felépített, valódi érvekre alapozott beszédében ízekre szedte az ügyész tegnapi, megalapozatlan vádbeszédét, nem meglepő tehát, hogy mikor mondandóját befejezve leült, a közönség tapssal köszönte meg a kiváló fejtegetést. A bíróság közölte, hogy az ítélethirdetésre július 18-án, 11 órakor kerül sor.
Dr. Zétényi Zsolt – utalva az ügyész tegnapi nyitó szavaira – azzal kezdte beszédét, hogy szerinte is jogtörténeti jelentőségű per zajlik a bíróságon, de vélhetően más értelemben, mint azt Falvai ügyész gondolja. Az ügyvéd úr a Simon Wiesenthal Központ említése nélkül üzent a nácivadászoknak is, amikor kijelentette: múltunk sötét bűneit világosan látjuk, nincs szükségünk katarzisra, szembenézésre (pláne nem úgy, hogy erre kívülről ösztökélnek minket – újra s újra).
Dr. Zétényi Zsolt szerint a történelmi sérelmeket nem a bíróságon orvosolják. Itt egy meggyötört ember ül a tárgyalóteremben – mutatott dr. Képíró Sándorra -, az ő személyéről kell döntést hoznia a bíróságnak.
Az ügyvéd úr hosszasan foglalkozott VKF bíróságának 1944-es ítéletével, s kifejtette: álláspontja szerint dr. Képíró Sándor állítólagos cselekménye „ítélt dolognak” számít, tehát jelen perben a bíróságnak meg kell szüntetnie az eljárást, mert a vád tárgyává tett cselekményt korábban már jogerősen elbírálták.
Dr. Zétényi Zsolt szerint az ügyész perbeszédében „egy víziót vázolt fel”, az újvidéki razziával kapcsolatban nem a valóságról, hanem egy elképzelt helyzetről beszélt, állításait semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá. Zétényi szerint az ügyészi perbeszéd azt sugallta, mintha az Újvidéken való tartózkodás a razzia idején már önmagában bűn lett volna. Az ügyvéd úr leszögezte: Újvidéken szabályos razzia zajlott, amelyet egyesek önkényesen vérengzésre használtak föl.
Mi az a pont, ahol dr. Képíró Sándor magatartása bűnössé vált? – tette fel az ügyész helyett a kérdést dr. Zétényi Zsolt. Majd hozzáfűzte: az ügyészi perbeszédben éppen erre a kérdésre nem kaptunk választ.
Az ügyvéd úr részletesen beszélt az ügyészi perbeszédben taglalt Máriássy-ügyről, Nagy János 1948-as kihallgatási jegyzőkönyveinek bizonyítékként való felhasználhatóságáról, a razzia során kiadott parancsokról. Miután az ügyész vádbeszédének állításait ízekre szedte és megcáfolta, dr. Zétényi Zsolt a büntetőeljárásról szóló törvény megfelelő passzusaira hivatkozva kimutatta, hogy a dr. Képíró Sándor elleni vád eleve megalapozatlan volt, mert hiányoztak a bizonyítékok.
Beszéde végén az ügyvéd úr elsődlegesen azt indítványozta, hogy szüntessék meg az eljárást dr. Képíró Sándor ellen – a törvény értelmében ugyanis ugyanazért a cselekményért senkit sem lehet kétszer bíróság elé állítani. Amennyiben a bíróság a per megszüntetésére vonatkozó kérelmet elutasítaná, az ügyvéd úr azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat bűnösség hiányában mentse fel a vádak alól.
Dr. Zétényi Zsolt perbeszéde végén kijelentette: évek óta ismeri a vádlottat, s meggyőződése, hogy emberek haláláért nem felelős, vérengzésre vonatkozó utasítást nem adott alárendeltjeinek, törvénytelenséget nem követett el.
Az ügyvéd úr perbeszédét hatalmas tapssal fogadta a közönség. Varga Béla bíró ezért figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a későbbiekben tartózkodjanak a tetszésnyilvánítástól.
Varga Béla bíró a védelem és a vád képviselőivel történt egyeztetés után bejelentette, hogy az ítélethozatalra július 18-án, hétfőn 11 órakor kerül sor. Ezen a napon először az ügyész kap szót, hogy néhány percben reagáljon dr. Zétényi Zsolt perbeszédére, majd kezdetét veszi az ítélethirdetés. A kétnapos ítélethirdetés nyitányának a dátuma tehát ismert, hogy mikor folytatódik az ítélethirdetés, arról majd július 18-án dönt a bíróság.
A Képíró-per mai napjáról szóló részletesebb beszámolóval később jelentkezünk.
Falusy Márton – Hunhír.info