A Képíró Sándor elleni per mai tárgyalásán a bírói tanács elnöke a nyomozati iratok újabb adagját ismertette. Hosszú előadásának a végeredménye: dr. Képíró Sándorra nézve semmilyen terhelő adatot, tényt nem hallottunk. A korábban beharangozott pénteki tárgyalás elmarad, mert június 10-én az ügyészek ünneplik önmagukat: ez a nap ugyanis az ügyészség napja, s Falvai Zsolt ügyész sem fog dolgozni.
A mai tárgyaláson Varga Béla bíró úr tolmácsolásában újabb iratok tartalmával ismerkedhettek meg az érdeklődő honpolgárok. Részleteket hallhattunk 1952-es tanúvallomásokból, a háború után megtartott, vajdasági bírósági per vádiratából és ítéletéből, és a tanácsvezető bíró összefoglalóan ismertette azokat a tanúvallomásokat, amelyeket az ügyészség a nyomozás során 2007-ben vett fel. Ez utóbbiak érdekessége, hogy a vallomást tevők mind zsidók, s köztük olyan személy is van, aki 1947-ben született, tehát az újvidéki razzia idején mínusz öt éves volt, de szülei elbeszélése alapján bizonyára minden tudás birtokában van. Varga Béla bíró elmondta: a 2007-ben meghallgatott tanúk egyike sem ismerte fel korabeli fénykép alapján dr. Képíró Sándort (meglepő módon az 1947-es születésű tanú sem!), sőt még a volt csendőr százados nevét sem hallották soha.
Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd úr terítőnyi méretű papírlapokkal érkezett a tárgyalásra. Mint kiderült, Újvidék 1941-es térképének másolatát hozta magával több példányban. Ez azért fontos dokumentum, mert a korábbi tárgyalásokon szóba került már Újvidék ún. „Futaki része”, ahol állítólag több embert is lemészároltak, s a térkép alapján meg lehet állapítani, vajon ez a rész Képíró Sándor körzetébe tartozott-e, vagy sem. A térkép egy példánya a bíróság részére átadásra került, de Varga Béla bíró úr a mai napon nem foglalkozott ezzel a dokumentummal.
A szünet után Falvai Zsolt ügyész érdekes indítvánnyal állt elő. Kérte, hogy a bíróság szerezze be Kállay Miklós miniszterelnök parlamenti beszédét, amely az egyik tanúvallomás szerint az újvidéki eseményeket kivizsgáló bizottság jelentésének elkészülte után hangzott el. A bíróság rövid tanácskozás után helyt adott az indítványnak, s Zinner Tibor szakértőt bízta meg annak kiderítésével, föllelhető-e az említett beszéd, vagy sem.
Falvai úr indítványára egyébként dr. Zétényi Zsolt ügyvéd úr azt válaszolta, hogy az Országgyűlési Könyvtárban néhány perc alatt előkerítik Kállay miniszterelnök beszédét (amely előre borítékolhatóan semmi érdemleges adalékkal nem szolgál jelen per tárgyához). Tudósítóban az indítvány előterjesztésekor s annak bírói akceptálásakor fölmerült a kérdés: az évek óta tartó nyomozás után miért éppen most jut Falvai Zsolt úr eszébe Kállay miniszterelnök beszéde?
Ha a tudósító Falvai lenne, akkor a nyomozás kezdetekor – 2007-ben – először is áttanulmányozta volna az újvidéki razziára vonatkozó szakirodalmat, többek között A. Sajti Enikő „Délvidék 1941-1944” című könyvét, amelyet 1987-ben adott ki a Kossuth Könyvkiadó. E kötet 177. oldalától részleteket olvashatunk Kállay Miklósnak abból a beszédéből, amelyet 1942. július 15-én mondott el a képviselőházban. A Kállay-beszédhez tartozó jegyzetszám mellett a könyv 282. oldalán azt olvassuk, hogy a Falvai Zsolt által eddig nem keresett, a mostani bírói döntés értelmében szakértő által felkutatandó – perdöntő adatokban bizonyára gazdag – beszéd lelőhelye: „Képviselőházi Napló, XIII. 1942. július 15. 526-528. oldal.” A beszéd fénymásolatban történő beszerzéséhez tehát szükségtelen szakértő kirendelése, bírósági vagy ügyészségi szolga, pandúr, miegyéb is alkalmas arra, hogy az Országgyűlési Könyvtárból elhozza a beszéd fénymásolatát.
A tárgyaláson Varga Béla bíró úr ígéretet tett arra, hogy júliusban megszületik az ítélet. Mint elmondta, az ítélethirdetés iránt nagy az érdeklődés, több tévéstáb is érkezik külhonból, így az izraeli tévét is forró szeretettel üdvözölhetjük majd a tárgyalóteremben. Hogy Zuroff judenáci fővadász is hazánkba látogat-e a jeles nap alkalmából, arról nem kaptunk tájékoztatást.
A mai napról szóló részletesebb beszámolóval később jelentkezünk.
F. M. – Hunhír.info