Amint arról a Hunhír is beszámolt, tegnap este az Izraeli Kulturális Intézetben tartott „előadást” az ideiglenesen hazánkban állomásozó Efraim Zuroff nevezetű főzsidó. A 63 éves metélt szépen kioktatta a magyarokat arról, miként kell megfelelniük a cionista elvárásoknak.
Zuroff a Képíró Sándor elleni bírósági eljárás kapcsán azt mondta, hogy „ez a per a magyar társadalom számára is nagyon fontos, része a gyógyulási folyamatnak”. Igaza van. A magyar társadalom egy jelentős részének tényleg ki kell gyógyulnia abból a betegségből, hogy ezekkel a rasszista zsidajokkal együtt lehet élni. A magyar társadalom egy jelentős részének tényleg ki kell gyógyulnia abból a betegségből, hogy megadóan, sőt olykor már-már élvezettel várja a kioktatást ettől a metélt söpredéktől. Éppen ezért a per tényleg nagyon fontos az egész ország számára, a nemzeti ébredés felé vezető gyógyulási folyamat része.
Bosszúszomjas zsidajunk mondott azonban még érdekesebbet is. Azt fejtegette: jobboldali kormányoknál „könnyebb elérni”, hogy eljárást indítsanak egy náci ellen, mint egy baloldali kormánynál. „Könnyebb elérni” – ez a talmudista megfogalmazás magyarul annyit tesz: eredményesebben tudunk nyomást gyakorolni, zsarolni. Amúgy ebben a kérdésben is igazat mondott Zuroff, hiszen az európai baloldali pártok általában élesen Izrael-ellenesek (Magyarország persze kivétel, nálunk a szegfű és a narancs egyaránt cionszagú).
Zuroff aztán a hazai „jobboldali” kormányról is szólt, szerinte a narancsos helytartók „be akarják bizonyítani, hogy az emberi jogok és a demokrácia talaján állnak, és erre egy náci bűnös bíróság elé állítása az egyik legjobb eszköz”.
Hoppá! A rágalmazás vádja alól frissen fölmentett zsidaj ismét rágalmazott: Képíró Sándor soha nem volt náci, ő ugyanis magyar. Nácik Németországban voltak, Magyarországon ilyen nevű mozgalom nem létezett (a hungarizmus sem a náci mozgalom hazai nyúlványa). Az ismételten – és persze következmények nélkül – rágalmazó zsidaj szerint a jelenlegi kormány tehát akkor bizonyítja be, hogy demokrata, ha bíróság elé állítja például a közel száz éves Képíró Sándort. Világos üzenet ez, mondhatjuk úgy is: a bíróság befolyásolására tett kísérlet. Mekkora őrjöngés lesz kipás körökben, ha Képírót felmenti a bíróság!
S végül még egy apróság a tegnapi zuroffi böfögésből. Zsidajunk szerint a háborús bűnösök felkutatásának fontos üzenete: „utoléri a sors azokat, akik a zsidóknak ártanak”. Köntörfalazás nélkül szólott a Jeruzsálemben székelő metélt, s mondókájának jelentése félreérthetetlen: aki szerintük a zsidóknak árt, háborús bűnös. Aki a zsidóknak árt, azon bosszút állunk. Hogy kii a bűnös és hogy ki ártalmas a cionsöpredék számára, azt természetesen a zsidajok mondják meg.
A bosszúszomjas szellemi sakter szavait akkor tudjuk igazán értékelni, ha elolvassuk a Heti Válasz honlapján azt az interjút, amelyet Stumpf András készített Boross Péter volt kormányfővel és Gulyás Gergely narancsos alkotmányozóval. Stumpf a kommunisták által elkövetett embertelen bűnök kapcsán felteszi a kérdést: az elfogadott alaptörvény preambulumában szereplő kitételnek – „tagadjuk az embertelen bűnök elévülését” – lesz-e rájuk nézve jogi következménye?
Boross válasza: „Nem. Ez erkölcsi ítélet.”
A narancs válasza: „Szűk körben a vádemelés lehetősége is adott.”
Boross tehát a kommunizmus bűnöseit nem óhajtja büntetni, a narancsember pedig csak „szűk körben” lát lehetőséget – a vádemelésre. Ez az interjú tegnap látott napvilágot, amikor már Szent István földjét szennyezte a Zuroff nevű zsidaj. Képírót bíróság elé cipelik – egy 70 évvel ezelőtti eseményre hivatkozva, nyilvánvalóan koholt vádakkal. A kommunizmus időben közelebb van hozzánk, a vörös bűnöket azonban még „szűk körben” sem vizsgálták az arra illetékes szervek. Vajon miért? Mindenki tudja a választ: züllött, idegen érdekeket kiszolgáló politikai elitünk azt hirdeti, a zsidó mindig áldozat, a magyar mindig bűnös. Fordítva – az nem lehetséges. S ha a tények ezt cáfolják? Akkor jaj a tényeknek! Hadd említsek egyetlen példát: az ÁVH állományából – ki ne tudná – több hitközségre való zsidaj is kitelt volna. Közülük ma is sokan élnek, de eljárás senki ellen nem indult. Háborítatlanul élnek közöttünk – békés, nyugdíjas gyilkosok.
Boross „hóbagoly” és Gulyás-narancs figyelmét szeretném felhívni arra, hogy a főnarancs minap Vlagyimir Bukovszkij egykori Gulag-lakó kitüntetésekor azt találta mondani: „a kommunizmus volt a legnagyobb baj az emberiség történetében”. Túl azon, hogy Orbán ezzel a kijelentésével a holotagadás határait súrolta (hiszen az ún. „holocaust”-nál nagyobb baj nem lehet, nem, nem, soha!), egyben azt is elismerte, hogy a kommunizmus „elkövetői” jelentették a legnagyobb bajt, csapást az emberiségre. Hát akkor rajta, induljon meg hazánkban a valódi gyógyulási folyamat! Adjunk világos üzenetet a világnak: utoléri a sors azokat, akik a magyaroknak ártanak. Még akkor is, ha zsidajok a gazemberek…
Falusy Márton – Hunhír.info