Az új ukrán oktatási törvény elfogadása után előállt helyzetet vitatta meg, és az ukrán állam vezetőinek, illetékes hatóságainak, valamint az európai uniós szervezeteknek címzett nyilatkozatot fogadott el soron kívüli közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szombaton Beregszászon.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában komoly biztonsági intézkedések mellett megtartott közgyűlésen elmondott beszédében Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke azt hangsúlyozta: az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás lefejezésével megszünteti a magyar pedagógusok munkáját, és agóniára ítéli a kárpátaljai magyar közösséget. Az oktatási törvény valóságos merénylet az ukrajnai magyar kisebbség ellen – tette hozzá, megjegyezve, hogy a jogfosztó törvény elfogadását az ukrán médiában három éve folyó, az országos közvéleményt a kárpátaljai magyarok ellen hangoló pszichológiai nyomásgyakorlás előzte meg.

A KMPSZ elnöke kifogásolta, hogy az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium az elmúlt egy évben következetesen visszautasította a több mint 2700 tagot számláló szakmai érdekvédelmi szervezet kérését, hogy a tárca egyeztessen a készülő oktatási törvényről a kárpátaljai magyarság képviselőivel. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban több mint 40 levelet és beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz javaslataikkal, továbbá a kárpátaljai magyarok 64 ezer aláírást gyűjtöttek össze meglévő nyelvhasználati jogaik védelme érdekében, de mindhiába.

Orosz Ildikó elmondta: a KMPSZ soron kívüli közgyűlését azért hívták össze, hogy a pedagógusok megvitassák az oktatási törvény elfogadása nyomán kialakult helyzetet, és tájékoztassák az ukrán állam vezetőit, az oktatási tárcát és az európai uniós szervezeteket a szakmai érdekvédelmi szervezet álláspontjáról. “Egyúttal emlékeztetni szeretnénk az illetékes hatóságokat arra, hogy amikor rólunk hoznak döntést, akkor a mi álláspontunkat is figyelembe kell venniük” – hangoztatta a KMPSZ elnöke.

Felszólalásában Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt emelte ki, hogy Ukrajna válságban van, és ebben a helyzetben akarják harmadrendű állampolgárokká degradálni a kárpátaljai magyarokat, megfosztva őket attól a legalapvetőbb emberi joguktól, hogy maguk választhassák meg, milyen nyelven taníttassák gyermekeiket.

Ezt még Sztálin sem merte megtenni a kárpátaljai magyarokkal szemben – mutatott rá. Minden egyes iskoláért, minden egyes osztályért harcolni fogunk, ezt a küzdelmet meg fogjuk vívni – zárta beszédét a KMKSZ elnöke.

A soron kívüli közgyűlés küldöttei által egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban a KMPSZ a többi között négy alapvető követelést fogalmazott meg, amelyek szerint az ukrán államnak biztosítania kell valamennyi állampolgár számára az anyanyelven történő oktatás lehetőségét minden szinten, differenciáltan kell kezelnie az államnyelv oktatásának kérdését a nemzetiségi tannyelvű iskolákban az ukrán hatékonyabb elsajátítása érdekében, lehetővé kell tennie az emelt szintű érettségi vizsgát magyar nyelvből, valamint a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos minden kérdés megoldásába be kell vonnia az érintett kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit.

Az oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

mti

Hunhír.info