Abszurd az a javaslat, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus tett Ukrajna felosztására – mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője hétfőn. A javaslat megkérdőjelezi Ukrajna területi épségét, amely mellett Magyarország az elmúlt időszakban több alkalommal is nagyon határozottan kiállt – emlékeztetett Kaleta Gábor.

Kaleta Gábor elmondta: Vlagyimir Zsirinovszkij levelet juttatott el a moszkvai magyar nagykövetséghez, amelyben azt a tervét vázolta, hogy népszavazás után egy ukrajnai megye Romániához, Kárpátalja Magyarországhoz, öt megye pedig Lengyelországhoz csatlakozzon.

Zsirinovszkij – aki az orosz duma alelnöke is – az Oroszországi Liberális Demokrata Párt frakcióvezetőjeként írta alá a javaslatot, és a politikus egyébként sem az orosz kormány képviselője – közölte a tárca sajtófőnöke.

Hangsúlyozta: Magyarország ezt a felvetést abszurdnak tartja, Budapest nem is reagál rá hivatalosan.

A javaslat megkérdőjelezi Ukrajna területi épségét, amely mellett Magyarország az elmúlt időszakban több alkalommal is nagyon határozottan kiállt – emlékeztetett Kaleta Gábor.

A TVP1 lengyelországi tévé hétfőn közölte, hogy a radikális megnyilvánulásairól és kirohanásairól ismert populista Vlagyimir Zsirinovszkij “hivatalos” levelet küldött a három közép-európai országnak. Varsónak azt javasolta, hogy követelje népszavazás kiírását öt nyugat-ukrajnai terület, a volhini, a lvivi, az ivano-frankivszki, a ternopili és a rivnei megye csatlakozásáról Lengyelországhoz. Zsirinovszkij szerint Magyarországnak Kárpátaljára, míg Romániának Csernyivcire kellene igényt tartania, míg az állítólagos javaslat szerint Ukrajnának csak az ország középső része maradna, amely a lengyel tévé honlapján az ukrán zászló színeivel, kékkel és sárgával van feltüntetve.

Később az Oroszországi Liberális Demokrata Párt cáfolta, hogy vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij Ukrajna felosztását javasolta Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának.

mti

A Beregszászi Járási Tanács 1991 szeptember 14-ei határozata értelmében december 1-jén a lakosság egyszerre szavazhatott Kárpátalja autonómiájáról és a Beregszászi járás Magyar Autonóm Körzetének kialakításáról. A magyar autonómia tervezetét az akkor még egységes KMKSZ vezetése dolgozta ki. Mindkét referendum elsöprő sikert hozott. Kárpátalja különleges státusára 546 ezer fő, a választópolgárok 78%-a, a Magyar Autonóm Körzet megvalósítására a Beregszászi járás 81,4%-a mondott igent. Megjegyzendő, hogy ez több, mint a magyarság kárpátaljai részaránya. Ami azt jelenti, hogy a többségi nemzetnek sem volt kifogása az autonómiával szemben.

Persze Ukrajnában sem mennek a dolgok ilyen egyszerűen, a bürokrácia útvesztője még hátra volt. 1992 januárjában a Megyei Tanács határozatban kérte Ukrajna Legfelső Tanácsát a népszavazás eredményének elfogadására és az alkotmánymódosításra. Márciusban a Megyei Tanács azzal a kérelemmel fordult a Legfelső Tanácshoz, hogy az autonómiára vonatkozó határozatot emelje törvényerőre. 1992 májusában a Rada, az ukrán parlament még kedvező döntést hozott. De később az ukrán nacionalisták – akik komoly szerepet játszottak a narancsos forradalom koalíciójában – nyomására a törvényből törölték a nemzetiségek területi autonómiához való jogát.

Hunhír.info