Biztonsági kamerát avatnak csütörtökön a vereckei emlékműnél, amelyet 2008-as megnyitása óta több alkalommal gyaláztak meg ukrán magyargyűlölők.

A magyarok többsége 895-ben az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Vereckei-hágón keresztül érkezett vissza (haza) a Kárpát-medencébe. Ennek emlékére 1896-ban, a millennium évében honfoglalási emlékművet állítottak. A második világháború után, amikor Kárpátalja a Szovjetunióhoz került, az emlékművet eltávolították.

A Vereckei-hágón létesítendő új honfoglalási emlékmű ötletét 1995-ben vetette fel a 2005-ben elhunyt Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapító elnöke, aki a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) a támogatását kérte elképzelésének a megvalósításához és sikerült megszereznie Leonyid Kucsma akkori ukrán elnök támogatását is. A KMKSZ által hivatalosan megvásárolt földterületre szánt emlékmű tervét Matl Péter munkácsi szobrász készítette el: a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképező, hét tömbből álló emlékmű a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A “kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található. Mivel a KMKSZ számolt azzal, hogy a honfoglalási emlékmű botránykő lesz az ukrán nacionalisták szemében, azt masszív vasbeton szerkezettel terveztette.

A kárpátaljai és galíciai ukrán magyargyűlölő szervezetek heves tiltakozása miatt az építkezést a kárpátaljai hatóságok felfüggesztették, így elmaradt az emlékmű a honfoglalás millecentenáriumára, 1100. évfordulójára tervezett ünnepélyes felavatása. A torzóban maradt emlékmű így a világ magyarságának zarándokhelyévé, befejezése a kárpátaljai magyar szervezetek számára presztízskérdéssé vált, s 2007-ben az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottságon belül munkacsoport alakult a kérdés megoldására. 2008. január 13-án Sólyom László magyar és Viktor Juscsenko ukrán államfő megállapodtak, hogy a Vereckei-hágón megépül a magyar honfoglalási emlékmű, Budapesten pedig az ukrajnai éhínség áldozatainak emlékműve, utóbbit 2009 áprilisában avatták fel.

A KMKSZ megkapta az építési engedélyt, a magyar kormány 25 millió forintot utalt ki a költségekre, de a 2008. március 14-re a két államfő jelenlétében tervezett hivatalos átadás az ukrán nacionalisták tiltakozása miatt elmaradt. E szervezetek azt kifogásolták, hogy a szerintük Nagy-Magyarország határát jelképező emlékmű a magyar és lengyel katonák által 1939-ben a Vereckei-hágón kivégzett 600 ukrán fegyveres ellenálló (szics-gárdisták) tömegsírjainak a közelében, tehát kegyeletsértő módon épült. (A feltételezett tömegmészárlásról 1996-ban jelentek meg az első cikkek az ukrán nacionalista sajtóban, de a hipotézist bebizonyítani még nem sikerült.)

2008. július 21-én Bársony András kijevi magyar nagykövet és Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója a Vereckei-hágón felavatták a magyar honfoglalás emlékművét és mellette az úgynevezett kárpáti szics-gárdisták emlékjelét is. A KMKSZ nem képviseltette magát az ünnepségen, mert szerinte az aktussal nem rendeződött az emlékmű jogállása. 2010. október 16-án a magyar kormány a KMKSZ-nek adta át a vereckei magyar honfoglalási emlékmű tulajdonjogát, de mivel nem óvta törvény, védtelen volt a rongálásokkal szemben.

2012. január 25-én a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezése nyomán Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal kulturális főosztálya felvette a vereckei magyar honfoglalási emlékművet a helyi jelentőségű emlékművek jegyzékébe, az emlékmű ettől kezdve a törvény védelme alatt áll. Ugyanekkor vették hivatalos nyilvántartásba az 1939-ben kivégzett ukrán fegyvereseknek állított emlékművet is. 2012. október 10-én Kövér László, az Országgyűlés elnöke újraavatta Vereckén a sorozatos rongálások után felújított magyar honfoglalási emlékművet, amit alig több mint másfél év alatt hat alkalommal gyalázták meg.

Most biztonsági kamerákkal óvják meg az újabb magyarellenes támadásoktól.

Hunhír.info – MTI

Hunhír.info