Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kétnapos hivatalos kárpátaljai látogatásának második napján, vasárnap sétát tett a jelenlegi ukrán-szlovák határ által kettévágott, magyarajkú Kis- és Nagyszelmenc között, majd Kárpátalja megye vezetőjével tárgyalt.

Kárpátaljai látogatásának utolsó napi programját a házelnök az ungvári járásban található Nagydobronyban kezdte, ahol Horkay László református püspökkel folytatott megbeszélést.

A három kárpátaljai magyar egyház püspökeivel történt találkozók kapcsán az Országgyűlés elnöke újságíróknak kifejtette: “ezzel is jelezni szeretném, hogy számunkra nagyon fontos az, amit az egyházak tesznek az értékmegőrzés terén, s szeretném a tiszteletemet kifejezni, mert az egyházak segítettek a történelem nehéz időszakaiban a kultúránkat, magyarságunkat megőrizni”.

A déli órákban Szili Katalin felkereste az ukrán-szlovák határ által kettévágott falu kárpátaljai részét, Kisszelmencet, ahol görög katolikus szentmisén vett részt. A liturgia után kötetlen beszélgetést folytatott a helyi lakosokkal, majd átsétált a múlt évben széles körű nemzetközi összefogásnak köszönhetően megnyitott határátkelőhelyen a szlovák oldalon fekvő Nagyszelmencre. Ott Tóth Lajos polgármester hivatalában fogadta az Országgyűlés elnökét, aki a falu vendégkönyvében örökítette meg az egykor áthatolhatatlan határon át tett “történelmi” séta tényét.

Ezt követően Szili Katalin Kisszelmencen megnyitotta a látogatására időzített falunapot. Ünnepi beszédében megköszönte a helyi lakosoknak, amint a nagyszelmenci vendégkönyvbe írt bejegyzésében is, hogy a történelem viharaival dacolva megőrizték nyelvüket, kultúrájukat. A szelmenci helyzetet jelképesnek nevezte, amely tükrözi a magyarság történelmi hányattatásait, hiszen a két Szelmenc lakossága, miközben két országban él, egy harmadik nemzethez tartozik.

A házelnök ígéretet tett: minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a schengeni határ ellenére európai módon tarthassák a kapcsolatot Kis- és Nagyszelmenc lakosai. Ebben szerinte segíthet az Európai Parlament által elfogadott, a kishatárforgalmat lehetővé tévő döntés is.

A szelmenci látogatást követően az Országgyűlés elnöke Ungváron Kárpátalja megye vezetőjével tárgyalt. A megbeszélésen Oleg Havasi kormányzó biztosította a budapesti vendéget: az ukrajnai megye vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság otthon érezze magát, megőrizze nyelvét, kultúráját, s számarányának megfelelő képviselettel rendelkezzen az önkormányzati szervekben. Egyúttal kérte, hogy Magyarország vállalja el a kölcsönös integrációs folyamatok elmélyítésére irányuló kárpátaljai törekvések támogatását.

A felek egyetértettek a határ menti térségek közös fejlesztésének, a határátkelőhelyek infrastruktúrája kiépítésének fontosságában.

Az Országgyűlés elnöke, a kárpátaljai magyar egyházak kívánságát tolmácsolva, arra kérte a megye kormányzóját, hasson oda, hogy részesítsék állami finanszírozásban az egyházi oktatási intézményeket, juttassák vissza a római katolikus egyház ingatlanjait és a szovjet időszakban elkobzott egyházi levéltári anyagokat, különösképp az anyakönyveket.

A magyar szervezetekkel folytatott szombati megbeszélések eredményét összegezve Szili Katalin újságíróknak elmondta: jó érzéssel tölti el, hogy mind az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, mind a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői készséget mutattak az egymáshoz való közeledésre. Ő maga is arra kérte őket, hogy állapodjanak meg egy közös, politikamentes gazdasági és oktatási jövőkép kialakításában.

Szili Katalin kárpátaljai látogatása Ungvár után a karácsfalvi görög katolikus líceum felkeresésével folytatódott és a magyar határ mellett fekvő Eszeny község polgármesterével folytatott megbeszéléssel zárult.

Kárpátinfo

HunHír.Hu