Február 19-én, szombaton tartotta idei első ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választmánya a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új épületében. Napirenden szerepelt az ukrajnai elnökválasztáson elért eredmények értékelése, a magyar kormány által meghirdetett Szülőföld Program tartalmi ismertetése és megvitatása, a “KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt bejegyzése, valamint a szövetség 2005. évi programtervének ismertetése.
Az ukrajnai elnökválasztás eredményét értékelve Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke leszögezte: amennyiben nem a KMKSZ által támogatott jelölt nyerte volna az elnökválasztást, úgy a Szövetség, illetve a kárpátaljai magyarság politikai helyzete, megítélése is sokkal rosszabb lenne, mint jelenleg.
A Viktor Juscsenkóval kötött választási együttműködésben a KMKSZ általános politikai igényeket fogalmazott meg: Tisza melléki járás, önálló magyar tankerület, garantált képviselet a parlamentben a kisebbségek számára, az 1944-ben elhurcolt civil lakosság rehabilitálása – hangzott el. “Ezek nagyobb léptékű ügyek, melyeket nem lehet néhány nap, hét alatt elintézni. A KMKSZ viszonyát az új hatalomhoz az határozza majd meg, hogy lesz-e előrehaladás ezekben a kérdésekben. Az országban hatalomátvétel zajlik, az időigényes folyamatokról most még nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni” – mondta Kovács Miklós.
Az ülésen elhangzott, hogy az alakuló új megyei hatalom egyedül a beregszászi járásban ajánlott fel pozíciókat a KMKSZ-nek. A Szövetség élt a lehetőséggel, és a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás élére Csizmár Bélát, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének alelnökét ajánlotta. A járási közigazgatási vezető kinevezése folyamatban van.
A magyar kormány kárpátaljai politikájáról szólva Kovács Miklós elmondta, hogy az elnökválasztás kapcsán elvileg ezen a téren is új helyzet állt elő. Nyilvánvaló, hogy Gajdos István, az SZDPU(o) parlamenti képviselője, a KMKSZ ellensúlyozására létrehozott UMDSZ elnöke az elnökválasztásokat követően a vesztes fél oldalára került. A magyar külpolitika és a kormánypártok ugyanakkor minden lehetséges kapcsolatukat megmozgatva “elintézték”, hogy a képviselő “átléphessen” az Ukrán Szocialista Pártba, amivel kvázi védelmet kapott, illetve újra hatalompárti helyzetbe került.
“A magyar kormányzat nem is próbált alkalmazkodni egy új politikai helyzethez, azaz rendezni kapcsolatát a KMKSZ-szel. Ehelyett hatalmas erőfeszítésekkel igyekezett megmenteni kárpátaljai politikájának sarkkövét, a KMKSZ-szel szemben kiépített ellenfigurát. Következésképpen a Szövetség a jövőben is ellenséges magyar kormányzati politikára számíthat. Vagyis, az UMDSZ-es projektekre a továbbiakban is jut majd pénz bőséggel, míg a Rákóczi Főiskola bármelyik pillanatban bezárhat finanszírozás-leállítás miatt” – közölte a KMKSZ elnöke.
A magyar kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos tervezetét dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke ismertette. A Szülőföld Program keretében a magyar kormány kb. egymilliárd forinttal támogatná a külhoni magyarságot, tervezik egy öt évre szóló nemzeti vízum bevezetését, illetve azt, hogy meggyorsítják és méltányosabbá teszik a határon túli magyarok magyarországi letelepedésének, illetve a magyar állampolgárság megszerzésének hivatali folyamatát. Mint elhangzott: a magyar kormány kiáll a határon túli magyar közösségek autonómia-törekvései mellett, továbbá megfogalmazza a határon túli magyarok közjogi státusát és útlevelet ad számukra. A fenti programpontok egyelőre kidolgozás alatt állnak és Brenzovics László szerint némelyik nehezen értelmezhető. Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke tájékoztatta a választmányt a Program kapcsán tartott szakértői szintű tárgyalásról.
A “KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt alapításával kapcsolatban Brenzovics alelnök azon reményének adott hangot, hogy a “KMKSZ” – UMP révén a 2006-os önkormányzati választásokon a Szövetség jelölteket indíthat a megyei és járási tanácsokba.
Rockszerda
