Az 1919. május elsejei komáromi áttörés 98. évfordulója alkalmából az Egy Jobb Komáromért polgári társulás a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesülettel együtt koszorúzással egybekötött megemlékezést rendezett a hajdani véres vasárnap magyar áldozatainak észak-komáromi katolikus temetőben található tömegsírjánál.
Az előző években is megszokottnál nagyobb érdeklődés közepette zajlott rendezvényen Zetényi Csukás Ferenc író, a Horthy Miklós Társaság elnöke mondott beszédet.
Délután a közös főhajtás a dél-komáromi Áttörés-emlékműnél folytatódott. 1919. január 9-én a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult a bal parti Komáromba, és ezzel a várost és Komárom vármegyét is kettéosztotta. A város katonai közigazgatás alá került, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.
Május 1-jén kora hajnalban azonban a magyarországi munkás milicisták megpróbálták visszafoglalni a várost. Monostorral szemben átkeltek a Dunán az Erzsébet-szigetre, megrohamozták a vasúti hidat, majd a vasútállomás felé nyomultak előre.
Az újszőnyi állomáson négy mozdony füstjével borították homályba a várost. Egidio Macaluso olasz ezredes kérésére Érsekújvárból Komáromba rendelték a 34. csehszlovák gyalogezredet, amely elzárta a visszavonulási útvonalakat. A magyar egységek az Erzsébet-szigetre szorultak vissza, ahol a legionáriusok lemészárolták az életben maradottakat. A városban statáriumot és kijárási tilalmat hirdettek ki, a legionisták mindenkit lelőttek, akit az utcán találtak, köztük egy 12 éves gyereket is. Az elesett 121 munkás és katona zömét, 102 embert három nappal később közös sírba temették el a katolikus temetőben. A csehszlovák hadsereg mintegy két tucat embert vesztett a harcokban. Ez a nap véres május elseje néven vonult be a város történetébe.
hírek sk.
Hunhír.info