Nevezetes magyar és horvát arisztokrata, sőt fejedelmi családok leszármazottja. Apja, I. Rákóczi Ferenc még gyermekkorában megkapta Erdély fejedelmi címét, bár sohasem uralkodhatott. Fejedelmeknek járó címek és elvárások, a magyar rendi ellenállás, a törökellenes hősiesség szimbólumai egyesültek II. Rákóczi Ferencben

Nevezetes magyar és horvát arisztokrata, sőt fejedelmi családok leszármazottja. Apja, I. Rákóczi Ferenc még gyermekkorában megkapta Erdély fejedelmi címét, bár sohasem uralkodhatott. Szép-, déd- és nagyapja, Rákóczi Zsigmond, valamint I. és II. Rákóczi György azonban Erdély fejedelmi székében ültek. Anyai ágon a neves horvát család, a Zrínyiek leszármazottja, szépapja Zrínyi Miklós Szigetvár védelmében halt hősi halált, nagyapja, Péter a Wesselényi- összeesküvés egyik vezetőjeként vérpadon végezte. Apja is bekapcsolódott a mozgalomba, de sikerült tetemes anyagi áldozatok árán megmenti életét. Apai nagyanyja, Báthory Zsófia révén a szintén erdélyi fejedelmi Báthory család rokonságához tartozott.

Fejedelmeknek járó címek és elvárások, a magyar rendi ellenállás, a törökellenes hősiesség szimbólumai egyesültek II. Rákóczi Ferencben.

Thaly Kálmán, Márki Sándor nyomán R. Várkonyi Ágnes és Köpeczi Béla is azzal indokolta borsi születését, hogy édesanyja, Zrínyi Ilona az országrésznyi Rákóczi-birtokokat körülvevő felkelők (bujdosók, kurucok) elől indult Sárospatakról Munkács felé, azonban a kis Borsi kastélyában meg kellett állniuk.

Itt látta meg a napvilágot II. Rákóczi Ferenc, a későbbi szabadságharc vezetője. Sípos Ferenc Rákóczi gyermekkoráról 2001-ben írt tanulmánya nyomán azonban kiderült, hogy mind a nagymama, Báthory Zsófia, mind az apa, I. Rákóczi Ferenc is már Borsiban tartózkodott 1675 utolsó hónapjaitól kezdve egészen 1676 tavaszáig. Zrínyi Ilona jelenlétéről és szüléséről azonban az ekkor keletkezett levelek ugyan nem tudósítanak, de nyilvánvaló, hogy az asszony is férje mellett tartózkodott.

Az is egyértelművé vált a legújabb feldolgozásokból, hogy a Rákóczi család szívesen és gyakran tartózkodott itt, tehát nem egy félreeső, a fejedelmi reprezentációhoz nem méltó kastélyról van szó, hanem kifejezetten lakályos, kellemes tartózkodási helyről.

A március 27-i születési dátum teljesen hitelesnek fogadható el. Korábban még a szeptember 4-e is felmerült egy máig ellenőrizhetetlen forrás alapján, de mind Rákóczi Vallomások című munkájában, mind pedig híres, nyolcéves kori, születésnapjára készült portréján a március 27-e szerepel.

I. Rákóczi Ferenc három hónap múlva (július 8-án) Zborón elhunyt, így Zrínyi Ilonára maradt a kis Ferkó és nővére, Julianna nevelése. Fejedelmeknek járó nevelést kapott, tudatosan uralkodásra készítették fel. Részt vett mostohaapja, Thököly Imre hadjáratában, Munkács vára hősies védelmében, amelynek végeztével csehországi kollégiumba került. Egyetemet végzett, széles látókörű, tudományokban, államigazgatásban, közgazdaságban is jártas férfivá érett. Vagyona, hírneve, nemzetközi ismertsége, tájékozottsága révén végül egy Habsburg-ellenes felkelés vezéralakjává lett.

Az 1703 és 1711 közötti szabadságharc vezéreként a magyar szabadság szimbolikus alakjává nőtt. Családja (Rákócziak, Zrínyiek, Thökölyek, Báthoryak) révén a függetlenségi harc szellemisége eleve meghatározta egész életét. Az ország leggazdagabb földbirtokosa is volt, képes volt maga mögé sorakoztatni a társadalom széles rétegeit. A külföldi segítség elmaradása, az ország elszigetelődése azonban eleve szűk határok közé szorította a szabadságharc mozgásterét. Rákóczi önkéntes száműzetésével, a bécsi udvarral való meg nem alkuvásával életének fő célját, a nemzet függetlenségét szimbolizálta.

Hunhír.info