„Mert Szlovákiában a magyar iskola állandó szálka – sőt: gerenda – a többségi nemzet szemében. Újabban érdekes jelenséget tapasztalhatunk. Eddig az volt, hogy kisebbségi magyar iskolát kell nyitni, majd mindenféle rafinált, trükkös és aljas támadás elől kell megvédeni. Aki azt gondolta, ennyi az egész, tévedett. Mert megszoktuk: a leghatékonyabb megtámadni az iskolát és a templomot.
Egy kis csavarral most még dörzsöltebb lett a nyomás az őshonos, Szlovákiában élő magyarokra – nyilván kárpótlásként az ezeréves elnyomásért. Az egyháznak sajnos mindegy, milyen nyelven fohászkodnak a hívők, a neoliberális tendenciák pedig magát a hitet próbálják kiiktatni, a soviniszták meg az iskolát. Lehetőleg egészen. Legújabban a szlovák iskolák kisebbségi közegben való védelme címén.
A követelés, hogy szlovák gyerek szlovák iskolába járhasson, legitim és rendben van. Csakhogy ez az igazság csupán egyik oldala. A másik az volna, hogy ugyanúgy el kéne ismerni a magyar gyerekek jogát a magyar tannyelvű iskolára. Éspedig mindenféle ellenpropaganda nélkül – ezek közül a legszívósabb az az objektívnek hazudott nézet, hogy akkor érvényesül a gyerek, ha szlovák iskolába jár.
Ha ugyanis a Szlovák Köztársaság magáévá tenné a pozitív diszkrimináció elvét, maga irányítaná a magyar nemzetiségű gyerekeket a magyar iskolába. Csakhogy az ilyen elképzelés Szlovákiában teljesen irreális és abszurd. Pedig nem fájna.”
Aich Péter – mandiner.hu
Hunhír.info