Az 1947-es lakosságcsere szellemiségét idézi és szülőföldünk teljes megváltoztatásának veszélyét hordozza magában, ha rendeleti úton bevándorlók néptömegeit akarják Közép-Európa területére telepíteni – mondta az MTI-nek Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a felvidéki Deákin, ahol szombaton részt vett a településről kitelepítettek és deportáltak emléknapján, a kitelepítés 70. évfordulója alkalmából.

Szilágyi Péter – felidézve a magyar lakosságnak a második világháború utáni Csehszlovákiából történt erőszakos kitelepítését – az identitás megőrzésének fontosságát hangoztatta, majd párhuzamot vont az akkori hatalom tetteinek szellemisége és aközött, ahogyan ma Európa vezetői rendeleti úton akarnak bevándorló néptömegeket telepíteni Közép-Európa területére mind a letelepítésre kijelöltek, mind pedig a célországként meghatározott országok akarata ellenére.

“Ez nyilvánvalóan szülőföldünk teljes megváltoztatásának veszélyét hordja magában, háttérbe szorítva nyelvünket, kultúránkat és hitéletünket” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A helyi református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődött rendezvényen – amely a művelődési ház teljesen megtelt nagytermében folytatódott ünnepi beszédekkel és kulturális fellépésekkel – Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke is köszöntötte a megjelenteket.

A felvidéki magyar párt vezetője a kitelepítésekről szólva az emlékezés fontosságára mutatott rá. Elmondta: a mai felvidéki magyar közösségnek nincs olyan tagja, akinek valamelyik hozzátartozója ne lenne érintett a kitelepítésekben, ezért is fontos, hogy a történtek ne merüljenek feledésbe.
“Nem szabad feledni, nem szabad feledni (…) és egy pillanatig sem szabad elhinni, hogy azok akiket akkor elvittek, bűnösök lettek volna” – szögezte le.

A felvidéki Deáki településről 1947 januárjában 119 családot, 417 személyt deportáltak kényszermunkára Csehországba, ők csak 1949-ben térhettek vissza. Később, 1947 nyarán és őszén az úgynevezett lakosságcsere keretében a településről 171 családot, 672 – főként az úgynevezett reszlovakizációt, vagyis identitásukról való lemondást elutasító, többnyire módosabb – személyt telepítettek ki Magyarországra, többségükben Bonyhádra, Hőgyészre és Kisdorogra.

mti

Hunhír.info