Nem sikerült ápolniuk a hagyományaikat a szlovák szélsőjobboldaliaknak. A Mi Szlovákiánkért Néppárt tagjai megmászták a Alacsony-Fátra legmagasabb hegyét, ám kiderült, hogy a csúcs, amelyet kerestek a Magas-Tátrában található.

Létezik egy hagyomány a szlovák nacionalisták körében, ami jócskán messzebbre nyúlik, mint maga Szlovákia történelme. Egészen a 19. század elejéig, amikor talán csak pár tucatnyian ismerték azt a szót, hogy szlovák, a Felvidék északi részén élő népet pedig tótnak hívták.

Ekkor Fejérpataky Gáspár (aki magát Gašpar Fejérpataky-Belopotocký néven hívatta) indította el azt a hagyományt, hogy megmássza a Kriván hegycsúcsot, amiből már a század végére szlovák nacionalista hagyomány lett. Olyan “hősök” mászták meg a csúcsot e célból, mint Stúr Lajos (Ludovít Štúr, róla nevezték el Párkányt a szlovákok) vagy Hurbán József (Jozef Miloslav Hurban, akiről pedig Ógyalla kapta a szlovák nevét), akiket a korabeli magyar közvélekedés pánszláv agitátornak tartott, a szlovákok szerint viszont irodalmárok és nemzeti hősök voltak.

Marián Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk is követni szerette volna ezt a szokást, de elnézték a hegyet. A Tátra helyett a Fátrában kötöttek ki, a Kriván helyett pedig a Nagy-Krivánt mászták meg. „Büszkék vagyunk a szlovák hagyományokra és tovább ápoljuk őket” – írták nagy büszkén az L’SNS egyik Facebook-oldalán, egy teljesen másik hegy csúcsáról, mint amit elődeik megmásztak.

Hunhír.info – itthon.ma

Hunhír.info