Kilenc évvel ezelőtt ezen a napon, szeptember 20-án fogadta el az Európai Uniós tagállam, Szlovákia parlamentje azt a határozatot, amellyel kimondta a benesi dekrétumok érinthetetlenségét. Igennel szavaztak 120-an, Nemmel 20-an, a Magyar Koalíció Pártjának valamennyi képviselője.
A Magyarok Világszövetsége közölte a pozsonyi parlament ominózus határozatát eredeti fogalmazásban és magyar fordításban.
Text uznesenia o nedotknuteľnosti povojnových dokumentov :
“Národná rada Slovenskej republiky,
– nezabúdajúc na utrpenie obetí II. svetovej vojny,
– odsudzujúc princíp kolektívnej viny,
– odmietajúc pokusy o spochybňovanie a revíziu zákonov, dekrétov, zmlúv a iných povojnových rozhodnutí slovenských a československých orgánov, ktoré by znamenali zmenu majetkového a právneho povojnového usporiadania,
– rešpektujúc dohody medzi víťaznými a porazenými štátmi,
– majúc na zreteli ustanovenia Dohody o výmene obyvateľstva medzi Československom a Maďarskom z 27. februára 1946, Mierovej zmluvy s Maďarskom z 10. februára 1947 a Štrbského protokolu z 25. júla 1949,
– želajúc si rozvoj dobrých susedských vzťahov s Maďarskou republikou,
– usilujúc o pokračovanie integračného procesu v Európskej únii a v pevnej vôli skončiť s otváraním otázok súvisiacich s koncom II. svetovej vojny a jej výsledkami,
vyhlasuje, že
1. ústavné, zákonné a politické rozhodnutie v rámci povojnového usporiadania boli prijaté tak ako v iných európskych štátoch v dôsledku II. svetovej vojny a porážky nacizmu a vychádzali zo zásad medzinárodného práva reprezentovaných závermi konferencie v Postupime,
2. povojnové rozhodnutia reprezentatívnych orgánov Československej republiky a Slovenskej národnej rady nie sú príčinou diskriminačnej praxe a dnes na ich základe nemôžu vzniknúť nové právne vzťahy,
3. právne a majetkové vzťahy, ktoré vznikli týmito rozhodnutiami, sú nespochybniteľné, nedotknuteľné a nemenné.”
A magyar fordítás:
A háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló határozat szövege:
„ A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
– nem feledve a II. világháború áldozatainak gyötrelmeit
– elítélve a kollektív bűnösség elvét
– elutasítva azokat a kísérleteket, amelyek a a szlovák és csehszlovák szervek háború utáni törvényeit, dekrétumait, egyezményeit és egyéb határozatait akarják megkérdőjelezni vagy revideálni, amelyek által a háború utáni elrendezés anyagi vagy jogi vonatkozásainak változását idéznék elő
– tiszteletben tartva a győztes és vesztes államok közti egyezményeket
– figyelembe véve az 1946. február 27-én kötött Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere-egyezményt, az 1947. február 10-én Magyarországgal aláírt békeszerződést és a Csorba-tói egyezményt 1949. július 25-éről.
– a Magyar Köztársasággal folytatott jószomszédi kapcsolatok fejlesztését kívánva
– az Európai Unión belüli integrációs folyamatok folytatását szorgalmazva és annak szilárd szándékával, hogy le kell zárni a II. világháború bevégzésével és eredményeivel kapcsolatos kérdések megnyitását.
Kinyilatkoztatja, hogy
1. a háború utáni elrendezés alkotmányos, törvényes és politikai döntéseit ugyanúgy hozták meg, mint a többi európai országban a II. világháborúnak és a fasizmus vereségének következményeként, és a Potsdamban megtartott konferencia zárónyilatkozatának a nemzetközi jogot meghatározó elveiből indultak ki,
2. a Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács nyilvános szerveinek háború utáni határozatai nem okai a diszkrimináló gyakorlatnak, és ma ezek alapján nem jöhetnek létre új jogviszonyok,
3. azok az anyagi és jogviszonyok, amelyek ezen határozatok által jöttek létre, nem kérdőjelezhetők meg, érinthetetlenek és meg nem változtathatóak.”
2007. szeptember 20-án
Hunhír.info
