KASSA – A csütörtöki budapesti bírósági döntést követően a Rezeš-család úgy tervezte, hogy Eva Varholíková-Rezešová friss jegyesével, Lukáš Trnovskýval tér haza Kassára, tudta meg a Korzár helyi lap. Miután Eva nélkül érkeztek haza, azóta a család bezárkózott villájába, senki sem nyilatkozik közülük a médiának.

Péntek délben már csak a családot védő agilis őrszem szeme pásztázza Július Rezeš (Eva testvérbátya), illetve a mama és Eva villáját az “utcán keresztül”.

Az idősebb Eva Rezešová kertésze is csupán annyit mondott, hogy senkit sem látott a családból az udvaron, csupán egy fiatalasszony suhant át egy pillanatra, aki üres flakonokat vitt a szemeteskukába.

Lukáš Trnovský állítólag jegyesnője házában tartózkodik, de ő sem kommunikál senkivel. Haragszik a médiákra, mivel igazságtalanságokat írtak róla, nyilatkozta.

„Ha valamilyen változás lenne, biztosan jelentkezünk”, mondta Edita Širillová, Július Rezeš asszisztense.

Eva a kihallgatáson elmesélte, hogy a családi cégben havi 2-ezer eurót keresett, miközben néhányszor elrepült Rómába, Párizsba és Londonba egy kis bevásárlásra. Ezeknek a kiruccanásoknak, sajnos, egy időre vége, mivel “helyhez kötött” marad.

Pár napja új “otthonának” (villája tágassága után) szűk falait szokja, és cellatársával osztozik egy kisméretű lavóron, de a heti kétszeri zuhanyozás sem ínyére való, írja a Blikk napilap.

Sokat nem költhet a családi vagyonból, havonta legfeljebb 50 euróért vásárolhat a börtönkantinban, és vehet egy telefonos kreditkártyát. Hívni viszont hetente maximum háromszor hívhat és tíz percet beszélhet. Ha friss levegőre vágyik, joga van napi egy órát sétálni a börtönudvaron.

A Blikk értesülése szerint a kassai nő idegileg a végét járja, teljesen összeroppant, rendkívül nehezére esett a belépő egészségügyi vizsgálat is.

Pszichológusi vélemény

A kassai pszichológus, Martin Čižmárik szerint, azok az emberek, akik az egyik pillanatról a másikra döntő forduláson mennek át, úgy érzik, összedőlt fölöttük a világ.

„A gyakorlatból tudjuk, hogy ez a kilátástalan érzés nagyon hosszú ideig tart, egyeseket életük végéig elkísér. Gyakori a pszichikai állapot dekompenzációja (kilátástalanság, depresszió, aggodalom, harag és hasonlók), eközben nagyon reálisan tudatosítják a minimális életteret (börtöncella), a szociális kapcsolatok korlátozását (a családdal, barátokkal, ismerősökkel) és a társadalmi státusz jelentős csökkenését,“ mondta Čižmárik a Korzárnak.

Szavai szerint pszichikai szempontból az ember önerőből csak nagyon ritkán épül fel ebből az állapotból.

fenet.sk

Hunhír.info