Hány ember vállalja a magyar nemzetiséget – magyar szempontból ez az idei szlovákiai népszámlálás legfontosabb tétje, s egyben kérdése is.
A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson 527 ezer személy vallotta magát magyarnak, 40 ezerrel kevesebb, mint 1991-ben. Szociológusok arra számítanak, hogy az idei népszámláláson akár félmillió alá is eshet a szlovákiai magyarok száma. A becslések 20 ezertől 50 ezerig terjedő csökkenéssel számolnak. A várható csökkenés okait elsősorban a felgyorsult asszimilációban és a nemzetiség iránti közönyben látják a szakemberek.
Rudolf Chmel, a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta a nemzetiség vállalását, s rámutatott, hogy a népszámlálás többek között a szlovákiai társadalom etnikai képét, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét is kirajzolja. “Országunk multi-etnikai jellegét én előnynek tartom, nem pedig veszélyforrásának. Ezért elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre fókuszáljanak, ne felejtsék el ily módon is vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket” – szögezte le a politikus, aki a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kérdéseire válaszolt a héten.
Chmel kifejtette: “A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek törvény adta joguk van anyanyelvüket használni a hivatali ügyintézésben. Az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok száma fogja, más tényezők mellett, befolyásolni az állami források mennyiségét a kulturális rendezvények, könyvkiadási vagy egyéb tevékenységek támogatására is az adott kisebbség részére.”
Hunhír.info – mti
Hunhír.info