“Azok a szlovák állampolgárok, akik állandó lakhellyel nem rendelkeztek Szlovákia területén, és ma sem rendelkeznek, azonban a törvény értelmében megkapták a szlovák állampolgárságot valóban jogosultak szavazni?”
Tisztelt Külügyminiszter Úr!
Ön 2011. 05. 12-én a szlovák TA3 hírtelevízió esti műsorában, közvetlenül a Martonyi János magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően adott interjújában az alábbi szlovák álláspontot erősítette meg:
A magyar állampolgársági törvény – amely nemzetiségi alapon is megadja a magyar állampolgárságot – a nemzetközi jognak és szabályoknak ellentmondó.
Szlovákia Magyarországgal megkötendő államközi szerződésben kívánja szabályozni, hogy “Budapest” kiknek, és milyen feltételekkel adjon magyar állampolgárságot.
Kifogásolja az új magyar alkotmány d. fejezet 23. cikkét, amely kimondja, nem szükséges tartós lakhelyhez kötni a választójogot. Álláspontja szerint ezt a jogosultságot csak az állandó lakhellyel rendelkező állampolgároknak szabadna megadni.
Amennyiben a magyar választójogi törvény aktív vagy passzív választójogot ad állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgároknak az Szlovákia szuverenitását veszélyezteti.
Mindeközben nem tart attól, hogy sok szlovákiai magyar folyamodna magyar állampolgárságért.
Az interjúban elhangzottak több kérdést is ébresztettek. Tisztelettel kérjük Külügyminiszter Urat ezek megválaszolására.
Megfelel-e a valóságnak, hogy Szlovákia 1997 és 2005 között állampolgárságot adományozott állandó lakhellyel Szlovákia területén nem rendelkező állampolgároknak?
Szlovákia hány országgal kötött kétoldalú szerződést, amely a törvény alapján ma már szlovák állampolgársággal is rendelkező személyek jogait és kötelezettségeit szabályozza?
Amennyiben nem minden érintett országgal kötött kétoldalú szerződést az tekinthető-e úgy, hogy Szlovákia az állampolgársági törvénnyel más országok szuverenitását megsértette?
Volt-e olyan ország, amely a szlovák törvényben szuverenitásának veszélyeztetését látta?
A szlovák törvény értelmében megadott állampolgárság véleménye szerint ellentmond-e a nemzetközi jognak és szabályoknak?
Azok a szlovák állampolgárok, akik állandó lakhellyel nem rendelkeztek Szlovákia területén, és ma sem rendelkeznek, azonban a törvény értelmében megkapták a szlovák állampolgárságot valóban jogosultak szavazni?
Tudomása van-e arról, hogy számos ország van, amely a területén állandó lakhellyel nem rendelkező személyek számára szintén állampolgárságot ad, szavazati jogot biztosít?
Szlovákia ezen országok esetében az állampolgárság megadását elfogadhatónak tartja vagy pedig sem?
Megalapozottnak tarja-e a szlovák aggodalmakat Szlovákia szuverenitásának korlátozását illetően, annak ellenére, hogy “nem sok szlovákiai magyar” fog magyar állampolgárságért folyamodni.
Végül, de nem utolsó sorban, a kettős mérce alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban Szlovákia visszautasítja vagy pedig elfogadhatónak tartja?
kiskovács – külhon-blog
Hunhír.info