Hetedik országos találkozójukat tartották szombaton Révkomáromban a Felvidékről kitelepített és deportált magyarok, akik mártírhalált halt politikusuk, Esterházy János szellemi hagyatékának és erkölcsi örökségének jegyében emlékeztek meg a II. világháború utáni meghurcoltatásukról.

A révkomáromi Szent András templomban mintegy két és fél ezer ember vett részt az Esterházy János boldoggá avatását célzó törekvések jegyében bemutatott szentmisén.

Esterházy a Trianon utáni évtizedek legjelentősebb magyar politikusa volt Csehszlovákiában, a szlovák parlamentben egyedül ő szavazott a zsidótörvények ellen. Esterházyt a háború alatt a nácik, a háború után a szovjetek internálták, majd 1947-ben a szlovák bíróság nácikkal való kollaborálás vádjával halálra ítélte, amit később életfogytiglanra változtattak.

Miután Csehszlovákia minden jelentősebb fegyintézetét megjárta, 1957 egy morvaországi börtönben halt mártírhalált. A csehszlovák hatóságok még a hamvait is eltüntették. Csak a közelmúltban derült ki, hogy Esterházy hamvai egy prágai temető tömegsírjában pihennek. Csehszlovákia két utódállama, mindenekelőtt Szlovákia elzárkózik a rehabilitálásától, mert Esterházy annak idején a Felvidék visszacsatolását szorgalmazta.

A révkomáromi eseményen Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke mutatta be az Esterházy sorsát kutató Molnár Imre történész “Sem gyűlölettel, sem erőszakkal” című, új adatokat is tartalmazó könyvét. “Ma a Szent András templomban egy ember, Esterházy sorsa és drámája ismét összeért saját közösségének sorsával és drámájával” – mondta a könyv szerzője.

Az eseményen Jókai Anna író mondott ünnepi köszöntőt, majd Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke bejelentette a Lakitelek Alapítvány Esterházy János nevét viselő vándoregyetemének megalapítását.

HunHír.Hu – STOP

HunHír.Hu