Miközben itthon nagyokat hallgatnak a Benes-dekrétumokat életben tartani szándékozó szlovák magyarellenes akcióról, szoborgyalázásokról, és nem tesznek lépéseket más, határon túl élő magyarok ellen elkövetett fizikai és lelki túlkapások hathatós orvoslására, a szlovákoknál akadt egy liberális lap, amely ma – felismerve a jogos sérelmeket – két cikkében is védelmébe vette a felvidéki magyarokat.
Ha valaki hatvan évvel a világháború után a kollektív bűnösség elve mellett kardoskodik, az a szlovák történelem legrosszabb eszméjét, a kollektív bűnösség elvét veszi védelmébe – írja hétfői számában egy liberális szlovák napilap, élesen bírálva azt, hogy a szlovák parlament jelenlegi ülésének napirendjére tűzte a szlovákiai magyarok elleni jogfosztó intézkedéseket törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét deklaráló határozat-tervezet megvitatását.
Marián Lesko, a SME cikkírója “a szlovák parlamentarizmus szégyenének” nevezi, ami most történik. A parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, a magyarellenességéről elhíresült zsolnai (Zilina) polgármester, (Vladimír Meciar egykori kormánykoalíciós partnere) Ján Slota és pártjának hasonlóképpen szenvedélyes magyarellenességet reprezentáló alelnöke, Anna Malíková Belousová egy független parlamenti képviselő, Ján Mikolaj “közvetítésével” olyan napirendi indítványnak szerzett érvényt a szlovák törvényhozásban, amely elfogadása esetén végeredményében megerősíteni lenne hivatott a “németek, a magyarok és az állam más ellenségeinek” kollektív bűnösségét.
Ugyanazt tehát, amit a második világháború után az akkori törvényhozás a csehszlovák elnök, Eduard Benes nevével jegyzett dekrétumokban is törvényi erőre emelt. Ez adott “törvényes módot” a homogén cseh-szlovák nemzetállamot építő eszmék érvényesítéséhez, a csehszlovákiai magyarok és a németek jogfosztásához, vagyonelkobzásához, kitelepítéséhez, végső soron pedig a magyar-szlovák lakosságcseréhez is. A dekrétumok egyes vonatkozásai máig hatályosak, mert hatvan év alatt nem mutatkozott kellő hajlandóság azok hatálytalanítására. Igaz, hogy az előterjesztés nem a dekrétumokat, hanem “a nácitlanítás dokumentumainak érinthetetlenségét” nevesíti, ám mint Lesko írja, “valójában azt kéri, hogy a demokratikus állam törvényhozása ne csak a Benes-dekrétumokkal, hanem a kollektív bűnösség elvével is azonosuljon.”
A cikkíró emlékeztet a kérdéskört kutató szlovák történész, Stefan Sutaj soraira, aki azt írta, hogy a magyar lakosság elleni intézkedések részben általános jellegűek voltak, traumatizálták a szlovákiai magyarokat, meghurcolták őket, ami mai szemmel nézve igenis sajnálatosnak ítélendő bánásmód volt. Nem tekinti azonban sajnálatosnak mindezt az előterjesztő Mikolaj és a mögötte álló SNS, amely az előterjesztés indoklásában “Németország és Magyarország agressziójára akkor megfelelő reagálásnak” nevezi a magyarok elleni megtorlásokat. Meglátjuk, vajon az előterjesztőn, a mögötte álló Slotán és Malíkován kívül a három ellenzéki párt, a kommunista KSS, a Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) és a Robert Fico nevével jegyzett Smer (Irány) – Szociáldemokrácia is “megfelelő reagálásnak találja-e, hogy az államok agressziója által a köztársaság területén élő olyan embereket büntettek, akik személy szerint ugyan ártatlanok voltak, csak éppen a nemzetiségük nem minősült “helyénvalónak” – írja a kérdést érintően egy további, hasonló hangvételű írást is közlő szlovák lap.
(Forrás: fideszfrakcio.hu)
Rockszerda
