Az életet és az elszalasztott szép napokat visszaadni nem lehet, a felvidéki magyarok kárpótlásának ügyében azonban évek óta semmi előrelépés nem történik. De mit is lehet várni egy olyan csinált ország olyan vezetőitől, akik ma is érvényben tartják a Benes-dekrétumokat. Mikulás Dzurinda kormányfő hivatala a Deportálások áldozatainak és Leszármazottaik Szövetségének kárpótlási igényére több mint egy év után volt csak képes válaszolni.
1945. április 5-én, Kassán kihirdették a Moszkvában koncipiált “kormányprogramot”, amelynek 8. pontja jogfosztottá tette az akkor közel egymillió lelket számláló szlovákiai magyarságot, kimondva rá a kollektív háborús bűnösség elfogadhatatlan elvét. A Kassai kormányprogram nyitánya volt annak a magyar- és németellenes rendeletsorozatnak, amelyeket Benes dekrétumok gyűjtőnév alatt tart számon a világ, amelyeket azóta sem helyeztek hatályon kívül, és amelyek máig tartóan sújtják a felvidéki magyarokat.
A Benes-dekrétumok alapján 60 évvel ezelőtt földönfutóvá tették saját szülőföldjükön az országban élő magyarokat, s elkezdődött magyar családok tízezreinek kitelepítése Magyarországra, illetve deportálása Csehországba. Az erkölcsi kárpótlást 1989-et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidó emberek irányában már kinyilvánított, a magyarokat elfelejtették.
A szlovák kormány halogatja az 1946-ban kényszermunkára elhurcolt magyarok kárpótlásának ügyét. Egy év után válaszolt Mikulás Dzurinda kormányfő hivatala a Deportálások áldozatainak és Leszármazottaik Szövetségének kárpótlási igényére. A háromezer tagot számláló, kassai székhelyű szövetség tagjainak több mint a fele tavaly levélben sürgette a szlovák kormányfőt, tegyen lépéseket a csehországi kényszermunkára elhurcolt magyarok kárpótlása érdekében.
A miniszterelnöki hivatal válaszlevelét 2005. március 7-én adták fel – mondta a pozsonyi magyar Pátria rádióban Krivánszky Miklós, a Deportálások áldozatainak és Leszármazottaik Szövetségének elnöke, aki nem igazán elégedett a több mint egyéves késéssel megérkezett válaszlevéllel.
Dzurinda konzultált az ügyben a szlovák igazságügyi minisztériummal, és azt ajánlja a szövetség tagjainak: forduljanak a parlamenti képviselőkhöz, azok kezdeményezzenek törvényjavaslatot az anyagi kárpótlásról. Krivánszky úgy véli, fölösleges lépés lenne, hiszen a kormánynak megvannak a jogosítványai a szükséges jogszabály-tervezet kidolgozásához.
Az 1946 őszén kezdődött deportálások során, 1947 februárjáig 42 ezer felvidéki magyart, köztük gyerekeket és öreg, beteg embereket kényszerítettek otthonaik elhagyására, marhavagonokban szállították őket Csehországba, kényszermunkára.
Krivánszky Miklós, a deportálások kárpótlásáért küzdő szervezet elnöke a cseh- és szlovák sajtóban többször elmondta: kérésüket általában azzal utasították el, hogy azzal ismét napirendre kerülnének a Benes-dekrétumok, erről pedig szó sincs. A szövetség azért követel kárpótlást, mert a csehszlovák állam a magyarok kényszermunkára való elhurcolásával megsértette az általános munkakötelezettséget szabályozó 1945-ben hozott 88-as törvényt – mondta Krivánszky a cseh sajtóirodának.
***
Érvényben lévő Bene-dekrétumok
2/1945. (1945. február 1.) A felszabadult területen a gazdasági élet normalizálására vonatkozó rendkívüli intézkedésekről.
5/1945. (1945. május 19.) A megszállás évei alatt (19381945) kötött vagyonjogi szerződések érvényetlenné minősítéséről és nemzeti biztosok kinevezéséről a németek, magyarok, árulók és kollaboránsok, valamint bizonyos szervezetek és egyesületek vagyonára.
6/1945. (1945. február 1.) A fasiszta bűnözők, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságok létesítéséről.
11/1945. (1945. március 5.) Az ENSZ azonnali segélyéről és az újjáépítésről (United Nations Relief and Rehabilitation Administration).
12/1945. (1945. június 21.) A németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról.
16/1945. (1945. június 19.) A fasiszta bűnözők, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságok létesítéséről (ez utóbbit hatályon kívül helyezte a köztársasági elnök 33/1948. sz. alkotmánydekrétuma, amely Szlovákiára vonatkozóan ugyanezt egyben hatályba helyezte).
22/1945. (1945. június 23.) Alkotmány-dekrétum a Csehszlovákia területén kívül kiadott jogszabályokról.
28/1945. (1945. május 20.) Cseh, szlovák és más szláv földművesek telepítéséről a németektől, magyaroktól és az állam ellenségeitől elkobzott tulajdonra.
101/1945. (1945. október 24.) Egyes élelmiszeripari vállalatok államosításáról.
108/1945. (1945. október 25.) Az ellenséges vagyon elkobzásáról és annak a nemzeti újjáépítési alaphoz való csatolásáról (személyes holmijuk kivételével minden magyar vagyonát elkobozták).
Rockszerda