Székely és erdélyi zászlókkal felvértezve több százan nyilvánították ki hitüket, elkötelezettségüket a székely önrendelkezés mellett vasárnap este Sepsiszentgyörgy határában, az Orotvány- (Pacé-) dombon az őrtűz árnyékában. A lármafát körállók közfelkiáltással jelezték: nem elég az igény, a vágy – mindenki hozzájárulása szükséges az autonómia megvalósulásához. Vasárnap este egyébként nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Székelyföld-szerte őrtüzek gyúltak, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács csütörtöki összesítése szerint Háromszéken mintegy húsz helyszínen lobbant fel a láng.
Sepsiszentgyörgyön az őrtűz fellobbanását követően Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke szólt a népes hallgatósághoz. Bevezetőként Csíki András Debrecenben élő, a székely önrendelkezés mellett elkötelezett költő Lármafák égnek című versét tolmácsolta. A széki elnök kisebb számvetéssel és egyben figyelmeztetéssel kezdte mondandóját, egyebek mellett rávilágítva, hogy a koronavírus-járványt követően egy még nagyobb veszély fenyegeti a székelységet: a nagyhatalmi játszmák miatti esetleges világégés. Felidézte mindazokat a sérelmeket, melyeket az autonómiaharc során el kellett szenvedniük, ellentételezésként viszont a szép pillanatokat is felsorolta. Felhívta a figyelmet: az autonómia kivívása több évtizedes küzdelem, ezért fontos, hogy éber maradjon a közösség, kitartóan emelje fel minden egyes alkalommal a szavát, hallassa követeléseit.
Gazda Zoltán arra is felhívta a figyelmet: az anyaország hihetetlen erővel felkarolta a Trianon által elcsatolt nemzetrészeket, és a sosem látott mértékű támogatások, befektetések egyik nemkívánt hatása a székely közösség elkényelmesedése lett. A nagyon súlyos gazdasági válság közepette, melyben Magyarország pénzügyi forrásai is kínosan elapadtak, vajon ismét talpra tudunk-e állni? – tette fel a kérdést a széki elnök. Képes lesz-e a közösség garasonként összeadni a szükségeset, hogy templom, iskola épüljön? Vajon vissza tudjuk-e építeni a közösség összefogó erejét, hatékony és céltudatos lépni tudását? – sorolta Gazda Zoltán. Az új körülmények között másként kell berendezkednünk a jövőben, másként kell megszerveznünk életünket – intette a hallgatóságot, hozzátéve: az autonómia eléréséhez mindnyájan, mint apró garasok egymáson, hozzá kell járulnunk, csak így sikerülhet.
Fazekas Péter megyei önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott üzenetét olvasta fel. A Magyar Országgyűlés volt elnöke szerint az őrtűzgyújtás immáron az egész Kárpát-medencében rítussá vált, mely Székelyföldön az egyenes kiállást, a Kárpát-medencében a szolidaritást jelzi, és a nemzeti összetartozás ünnepe is egyben. Köszönetet mondott az SZNT-nek, hogy egy évben kétszer is emlékeztet az európai szinten is érvényes, a nemzeti közösségek belső önrendelkezésének jogos igényére. Szili Katalin úgy vélte: az egész magyar nemzet immunrendszere, lelke erősödik a Székelyföld Autonómiájának Napja által. Szerinte a székely közösség megmaradását és hatékony érvényesülését a szülőföldjén csak az önrendelkezés biztosíthatja, melynek eléréséhez Magyarország támogatásáról biztosította a megjelenteket.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő felidézte az SZNT autonómiastatútumának a bukaresti törvényhozásban bejárt útját, cáfolva egyben a román oldalról érkező vádakat. A honatya szerint a székelység a szülőföldjén szeretne megmaradni, és a kölcsönös tisztelet jegyében akar élni a többségi nemzettel.
A kiáltványt Gazda Zoltán ismertette. Csákány László, a Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnöke házigazdaként úgy vélte, élnünk kell a mi belső autonómiánkkal, az adott saját önrendelkezésünkkel, ennek jó példája a helyszín. A sepsiszentgyörgyiek, szemerjaiak számára szent hely a domb, melyet Pacéként emlegetnek, noha a székely hagyományos, a 19. század elejétől már írásos emlékekben is megjelenő neve Orotvány, ami irtványt jelent. Ha élni akarunk a önrendelkezéssel, tegyük, ahogy illik, ragaszkodjunk ahhoz, ami a miénk, így az ősi nevekhez is – összegzett az elnök.
Utolsóként Incze Zsolt református esperes imája hangzott el. A lelkipásztor Habakuk könyvéből idézve rámutatott: az önrendelkezés ünnepén arra kell figyelnünk, mennyire állunk a helyünkön egyenes derékkal. Mindenkinek megvan a maga feladata, és ha helytállunk Székelyföldön, akkor autonómiával vagy anélkül megmaradunk, mert van hitünk, történelmünk, reménységünk. Kossuth Lajost parafrazálva Incze Zsolt kijelentette: a magyar, a székely se nem eltiport, se nem öngyilkos, hanem elő nép, mely próbál helytállni az őrbástyán. Törekednünk kell, hogy megmaradjunk, magunk rendelkezzünk dolgainkról, hogy tudjunk együtt élni a többséggel, úgy, hogy a mi hangunk is hallatszódjon, elfogadják a hitünket, a másságunkat.
Az eseményt Pethő István, a Magyar Polgári Párt politikusa által gitárkísérettel előadott, a jelenlévőkkel közösen énekelt hazafias magyar nóták tették ünnepélyesebbé, a rendezvény a székely és magyar himnusz eléneklésével zárult.
Háromszék – Hunhír.info