1898-ban az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországán nemzeti ünneppé emelték április 11-ét, az 1848-as alkotmányos és polgári átalakulást rögzítő ún. áprilisi törvények királyi szentesítésének emléknapját. 1927-ig hivatalosan nem március 15-ét ünnepeltük, hanem április 11-ét. A trianoni békediktátum után az anyaországtól elszakított Erdély magyarságát érintve a románok már korábban intézkedtek ezen nemzeti ünnepnap megszüntétéséről (is).
Szabolcska Mihályt kiutasították Temesvárról
A megszállott magyar területek elrománositásán izzadtan dolgozik a kolozsvári román kormányzótanács. A román lakosságnak a magyar városokba való mesterséges betelepítése, az utcanevek elkeresztelése, az iskolák elvétele és más hasonló intézkedések sürün követték egymást. Amióta pedig a magyar békeszerződés tervezete ismeretessé vált, a román hatóságok még erőszakosabban lépnek fel a magyarsággal szemben, így kétszáz családot utasítottak ki Temesvárról. A kiutasítottak között különösen sok a református csaIád. Lelkészüket, Szabolcska Mihályt, az ismert magyar költőt szintén kiutasították. Az elnyomó intézkedések során most a magyar nemzeti ünnepekre került a sor. Emlékezetes még az aradi polgárság tüntetése, amely azért történt, mert a román prefektus Szent István napjának megünneplését betiltotta, azóta ez a helyi jelentőségű intézkedés általános erejűvé lett a kormányzótanács most kiadott rendelete révén, amely a hivatalos ünnepekről intézkedik.A rendelet a következőképpen szól: Erdély, Bánát és Magyarország románlakta területének kormányzótanácsa elrendeli:1. Addig is, míg kormányzótanács egységesen rendelkezik, minden év január 24, május 10. és december 1. állami ünnepeknek nyilváníttatnak, amelyeken az ünnepi munkaszünetre vonatkozó törvényes rendelkezések érvényesek.
2. Öfelségeik születés és névnapjait, valamint ama más emlékezetes napokat, amelyeket későbbi rendeletek fognak megállapítani, hivatalos ünnepek gyanánt fogják a nyilvános hatóságok vasárnapokon megünnepelni, ami a nemzeti zászlók kitűzése és a helybeli templomokban tartandó istentiszteleteken való részvétel által történik.
3. Az 1891. évi XIII. törvénycikknek augusztus 20-ára, mint nemzeti ünnep megünnepléséibe vonatkozó intézkedése megszűnik.
4. Hasonlóképen megszűnik az 1898. évi V. törvénycikknek ama rendelkezése, amely április 11-ének nemzeti ünnepként való megünneplését rendeli el. 5. A magyar belügyminiszter 4G42—1898. számú ama rendelete, hogy a nemzeti ünnepeken a Magyarország címerével ellátott magyar nemzeti lobogókat kell kitűzni, oda módosulnak, hogy a román királyság zászlóival kell a kilobogózásnak megtörténnie. Mindazok, akik a magyar állam nemzeti ünnepeit szembetűnő módon fogják megünnepelni, a kormányzótanács által adminisztrált területen, ellenszegülőknek fognak tekintetni és a büntetőtörvények értelmében felelősségre vonatnak.
A román kormány tehát teljesen eltörli az első magyar király ünnepét, sőt még templomi ünnepnek sem hagyja meg.
Ma megteheti ezt, fenyegetőzhetik, az ,,ellenszegülőknek” börtönt ígérhet, a saját külön naptáraiban feketére nyomathatja a mi piros betűinket, de van-e akkora hatalma, hogy az ünneplést a magyar szivekből is kiirtsa rendelettel? Sajnáljuk mélyen elnyomott magyarjainkat, de bízunk abban, hogy sokkal hamarabb lesz semmivé ez a rendelet, mint a magyar szivekben őrzött piros betü.
Aggodalommal várja a magyar lakosság a koronaértékeknek becserélésére vonatkozó intézkedést ís, amely legközelebbre várható.
Románia irányitó pénzügyi körei az utóbbi időben sokat foglalkoztak a Románia és a békeszerződés álial hozzácsatolandó területeken életbe léptetendő egységes valuta kérdésével. Ebben az ügyben dr. Xlád Aurél pénzügyminiszter a következőképpen nyilatkozott:
— Ezt a kérdést sürgősen meg fogjak oldani, mihelyt a korona becseréléséhez szükséges papírpénz mennyiség rendelkezésünkre áll. Az előző kormány ezt már meg is rendelte Amerikából s megállapodás szerint február közepére már le is szállítják. Ha ez megtörtént, azonnal megkezdjük a becserélés munkáját. Ami a korona 9-ki becserélési arányát illeti, ez semmiesetre sem lehet kedvezőbb, mint egy a kettőhöz. Ennél kedvezőbb arányú megoldás a korona javára nem lehetséges azért, mert ezzel az állam venné magára azt a terhet, melyet a háború gazdagjainak kell viselniök. Célunk az, hogy a pénz vásárló erejét növéljük, mert ez adja meg a pénz igazi értékét, nem pedig a rajta lévő szám.
Pesti Napló, 1920. január
Hunhír.info