Majd ha már lehet szabadabban mozogni a gúnyhatárok között is, a trianoni gyalázat egy újabb emlékhelyét lehet felkeresni Székelyföldön.
Június 4-én tervezték leleplezni, de a világjárvány miatt csak vasárnap avatták fel, illetve szentelték meg ünnepélyes keretek között a kézdiszárazpataki közösségi ház közelében felállított Trianon-emlékművet.
A Bodó Imre ny. főesperes, plébános által celebrált szentmisét követően helybeliek és meghívottak az Ópra Benedek-iskola és közösségi ház udvarán lévő emlékműhöz vonultak. Az avatóünnepség a Szóró Dorina és Gergely Tamás által irányított furulyacsoport fellépésével kezdődött, majd Balogh Tibor, Kézdiszentlélek község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket.
„Ez az emlékmű, mely itt ékeskedik, egy olyan történelmi eseményhez kapcsolható, amely az egyik legsötétebb, gyászos történés egész nemzetünk életében. Trianon a soknemzetiségű és nagy kiterjedésű magyar állam végét jelentette. A paktum következtében az ország elvesztette területének hatvanhét, lakosságának pedig ötvenhét százalékát. Ráadásul egyáltalán nem csak a nemzetiségi többségi területeket csatolták el, hárommillió ember a csonka Magyarország határain kívül rekedt”
– mondotta többek között az elöljáró, aki azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Ugyanakkor köszönetet mondott Biró Levente tanítónak, az emlékműállítás ötletgazdájának, Tódor Előd képzőművésznek, az emlékmű tervezőjének, valamint a terv kivitelezőinek, a kézdiszentléleki Bartalis kőfaragó családnak és a kettős kereszt elkészítőjének, Fábián Leventének.
Rancz-Gyárfás Elemér, a kézdiszentléleki Apor István-iskola igazgatója Trianonról szólt. „Bár már nem igazán hisszük a régi Magyarország feltámadását, de hiszünk Székelyföldben, a székelység nem volt, hanem merem hinni, hogy lesz, mert mi is Trianon üzenete száz év távlatából? Elsősorban a megmaradásért, identitásunk megőrzéséért való tenni akarás, valamint a merész kiállás (…). Gondoljunk mindennap, a nap minden órájában Trianonra” – hangsúlyozta az iskolaigazgató.
Ezt követően Bartók Anita tanuló Juhász Gyula Trianon című versét szavalta el, majd Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke mondott ünnepi beszédet.
„Száz év után is keserűen tekintünk vissza, de a tényeket visszafelé nem tudjuk megváltoztatni. Ha ez így van, márpedig tudjuk, hogy így van, akkor nekünk előre kell nézni és előre kell tenni. Meggyőződésünk, hogy az autonómia az egyetlen megoldás, a teljes körű területi autonómia az egyetlen garancia arra, hogy mi, magyarok saját ügyeinket saját magunk intézhessük, egyébként úgy, ahogy azt 1918-ban Gyulafehérváron éppen a minket bekebelezni készülő románok írásban is vállalták”
– hangsúlyozta a politikus.
Az emlékművet Balogh Tibor polgármester, Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Rancz-Gyárfás Elemér iskolaigazgató leplezte le. A Trianon-emlékművet Bodó Imre ny. főesperes, az egyházközség plébánosa áldotta meg. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
Hunhír.info – Háromszék
