Nagy erőkkel készülnek a magyarok az Úz-völgyi szokott megemlékezésre, amelynek most külön üzenetértéke is van Bukarest és a nacionalisták felé. Erős a magyar remény arra, hogy atrocitás nélkül, méltóságteljesen történhet meg a megemlékezéssel egybekötött tiltakozás. A környéken évtizedes hagyomány augusztus 26-án megemlékezni azokról a székely határőrökről, akik 1944-ben, a román átállás után beözönlő szovjet csapatokat feltartóztatták.
„A legfontosabb dolog, hogy nem szabad félni. De számunkra ez nem is választás kérdése” – mondta lapunknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a temetőügy egyik ismert zászlóvivője.
Az Úz-völgyi katonai temető, ahol zömmel osztrák-magyar és magyar bakák nyugszanak, május végén került a feszültség középpontjába, amikor a szomszédos román Dormánfalva polgármestere jó ötletnek látta félszáz – nem létező román katonát jelképező – sírral betelepíteni az egyébként a hargitai Csíkszentmártonhoz tartozó sírkertet. A magyarok tiltakoztak a sírgyalázás és birtokháborítás ellen, amire a román fél főként bukaresti ultrákkal erőszakos, verésbe és kereszttépkedésbe torkolló temetőjárást rendezett, míg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírokkal foglalkozó osztályát román partnere csuklóztatta. Ám a temetőben állítólag elhantolt románok száma gyorsan „erodálódott”, ötvenkettőről hamarosan tizenegyre olvadt a román „követelés”, s nemrég közülük is sokat magyarként azonosítottak.
A környéken évtizedes hagyomány augusztus 26-án megemlékezni azokról a székely határőrökről, akik 1944-ben, a román átállás után beözönlő szovjet csapatokat feltartóztatták. A mai megemlékezés és demonstráció egyik fő szervezője, az RMDSZ-es Borboly Csaba székely politikus lapunknak leszögezte: meg kell mutatni, hogy a magyarság a durva atrocitások ellenére sem fél, és örömmel látta, hogy a politikum mellett az egyházak és a civil szféra is egységesen mozgósított. Ő maga az elmúlt években megszokott néhány száz helyett több ezer résztvevőt vár a megemlékezéssel egybekötött tüntetésre, ami iránt akkora az érdeklődés, hogy sem Hargita, sem a szomszédos megyékben nem tudtak több autóbuszt bérelni, pedig az RMDSZ szeretett volna további buszokat biztosítani. Hasonló járművekkel egyébként az Erdélyi Magyar Néppárt is készült, és számos civil felajánlás is érkezett autóhelyek vagy éppen szállás tekintetében. Mint mondta, megyei tanácsi részről minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a mai rendezvény békésen és méltóságteljesen menjen végbe: időben értesítettek minden belügyi szervet, a rendőrséget, csendőrséget és a készenlétieket is, akik ezúttal nem a Bákó megyei, hanem a hargitai állományt küldik a rend fenntartására.
Emellett a temetőhöz vezető, a megyéhez tartozó utat lezárták, így oda csak engedéllyel lehet belépni, kérésükre pedig a dormánfalviak megígérték, hogy nem engedélyeznek semmilyen gyülekezést. Ami a nacionalistákat illeti, részükről nem látott Borboly mozgolódást. Időközben zajlanak a jogi procedúrák: a megye huszonhárom alkalmazottja 146 feljelentést és beadványt nyújtott be különféle állami szerveknek a temető kapcsán, s Borbolyék reménykednek a pozitív végkifejletben. Egy biztos: Úz-völgyét nem szabad feladni.
Valóban precedensértékű lenne a temető elvesztése, és a közösség közérzetére is nagyban kihatna, nem véletlen, hogy a teljes erdélyi magyar politikum egységbe forrt, és ha másban sokszor nem is, ebben egyetért – mondta lapunknak Pászkán Zsolt. A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint a román nacionalisták nem mozgósítanak, inkább csak háborognak a megemlékezés magyar jellege miatt. Valószínűleg a román félnek sem hiányzik most egy balhé – fűzte hozzá –, hiszen szeptemberben elvileg terepbejárással és feltárással folytatódik a hadisírokkal foglalkozó szervezetek egyeztetése. Ráadásul nehéz lenne azt mondani, hogy a magyaroknak nincs joguk megtartani szokott éves megemlékzésüket, ha szerintük nekik június 6-án még erőszakkal is joguk volt. A pártok is elvannak a maguk bajaival – tette hozzá Pászkán –, a provokáció legfeljebb a rendvédelmi szerveknek lehetne hasznos, hogy eltereljék a figyelmet caracali baklövéseikről.
Az Úz-völgyi megemlékezések egyébként ma délután három órakor kezdődnek, Tamás József püspök és Böjte Csaba ferences szerzetes ünnepi szentmisét is bemutatnak.
MHO