Embertelen körülmények között tartják fogva a feketehalmi börtönben a terrorizmus miatt elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A két székelyföldi aktivista ügyének témájában tartott tusványosi panelbeszélgetésen elhangzott: a matracaikat le kell tenniük a cellájuk padlójára, mivel ott kevésbé csípnek a poloskák.

Idén is terítékre került Tusványoson az immár egy éve börtönben ülő Beke István és Szőcs Zoltán ügye. A terrorizmusért elítélt székelyföldi aktivisták viszontagságairól a Kós Károly sátorban értekezett pénteken Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő (MPP), Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Bajkai István országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) és Fejér László Ödön szenátor (RMDSZ).

Öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáit a bukaresti legfelsőbb bíróság – adta hírül a Krónika. A szerdán kihirdetett ítéletet Beke István megerősítette a napilapnak. A beszélgetés felvezetőjében azokról az embertelen körülményekről beszélt Tőke Ervin moderátor, az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselője, amelyeket Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak nap mint nap el kell viselniük a feketehalmi börtönben. Példaként említette, hogy olyan cellákban raboskodnak, amelyekben a matracaikat kénytelenek letenni a földre, mivel azt tapasztalták, hogy ott nem csípnek annyira a poloskák. Emellett arra is rámutatott, hogy egy baromfifarmra osztották be őket dolgozni, ez azonban azzal is együtt jár, hogy nem tudják látogatni azokat a kurzusokat, amelyek előnyt jelentenének számukra a minél előbbi szabadlábra helyezésük szempontjából.

Ezt követően Fejér László Ödön arról beszélt, hogy véleménye szerint nincs sok esély arra, hogy a két elítélt a rájuk kiszabott öt év letelte előtt szabaduljon a börtönből. Azt is hozzáfűzte, hogy ennek ellenére a törvény adta lehetőségek mentén a továbbiakban is megtesznek mindent a kiszabadításuk érdekében, van azonban egy olyan rendszer, ami ezt a törekvést ellehetetleníti. „Romániában ma is létezik az a háttérhatalom, amely azt a régi modellt viszi tovább, hogy Romániát csak románok lakhatják. Itt vagyunk azonban mi magyarok, akik szülőföldünkön szeretnénk maradni, és ők ezt nem tudják elfogadni. Ebből fakad az a viselkedés, amit a két fiatal is megtapasztalt. Amíg Románia feudalista gondolkodásmódját nem tudjuk megváltoztatni, és nem látják be, hogy Románia nem a románoké, hanem az országban élő embereké, addig nagyon kevés esélyünk lesz arra, hogy a két fiatalt kihozzuk a börtönből – magyarázta az ügy hátterében álló okokat Fejér.

Bajkai István is úgy látja, hogy egy mesterkélt, a politikát kiszolgáló ítélet született a Beke–Szőcs-ügyben. Mint mondta, az bármely más országban is előfordulhat, hogy néha egy hibás ítélet születik, mindenik jogrendszerben lehetnek hibák, az azonban példa nélküli, hogy a politika által ellenőrzött ítéletek szülessenek. Az, hogy fiatalemberek magyar zászlót birtokolva és szilveszterre petárdát vásárolva terroristának minősüljenek, és bűnössé váljanak, nem lehet véletlen. Ilyen hibát egy jogrendszer nem tud elkövetni. Ezzel az ítélettel az volt a nyilvánvaló céljuk, hogy egyrészt megfélemlítsék az itt élő erdélyi magyarokat, hogy ne gondolkodjanak autonómiában, másrészt pedig a félelemkeltésen túl mindenki számára azt üzente Románia, hogy bármit megtehet a saját kisebbségével az ország határain belül, úgysem fogja ezért senki sem elítélni sem a nemzetközi fórumokon, sem az országon belül” – húzta alá az országgyűlési képviselő.

A beszélgetés során Lomnici Zoltán egy keserédes bejelentést is tett, amikor a Vasvári-díjak nemrég Budapesten tartott átadóünnepségéről beszélt. Mint kiderült, Beke István és Szőcs Zoltán is az ez évi díjazottak között szerepelt, a számukra kiállított kitüntetést pedig meg is mutatta a jelenlévőknek Lomnici. Hozzátette, a Vasvári Pál Polgári Egyesület által számukra odaítélt díjakat szabadulásuk után, méltó körülmények között vehetik majd át. „Ez is érzékelteti, hogy egészen más az álláspontja a magyar nemzetnek és Romániának. Miért van szükségük évtizedekkel a Ceaușescu-diktatúra után ilyen perekre? Nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek az itt élő magyarokra, különösen az egy tömbben élő székelyekre, és ezért mindig szükség van olyan üzenetekre, amelyekből megérthetik a magyarok, miként vélekedik róluk a román hatalom és a román társadalom nem elhanyagolható része. Ha azt szeretnénk, hogy itt egy fél évszázad múlva is magyar közösség legyen, és ne csak akkor legyenek magyarok, ha busszal ideérkeznek az anyaországból, akkor a megkezdett harcot folytatni kell, és semmiképpen sem szabad megalkudni. Elfogadhatatlan, hogy ártatlan embereket becsukjanak csak azért, mert az Isten magyarnak teremtette őket, és ehhez ragaszkodnak” – hangsúlyozta.

A továbbiakban Kulcsár-Terza József is a magyar összefogás fontosságát emelte ki, amely eddig véleménye szerint bőven hagyott kívánnivalót maga mögött. Emlékeztetett, hogy noha a Beke–Szőcs-ügyért és az úzvölgyi jogsértésekért is számos tüntetést szerveztek, ezeken jóval kevesebben vettek részt az elvártnál politikusokból és civilekből egyaránt. „Ha mindezt hagyjuk, aztán meg a Facebookon, az újságban, illetve sajtótájékoztatókon nyilatkozunk és ott vagyunk nagy hősök, abból nem lesz eredmény. Minden politikai alakulatnak kutya kötelessége ezt az ügyet vállalni” – emelte ki.

Székelyhon

Hunhír.info