Alig egy nappal azután, hogy a nagyváradi magyarok Szent László lovasszobrának felállítását kérve, ökumenikus imaláncot tartottak a város főterén, egy magyar politikus a román lobogót csókolgatta ugyanazon a téren.

Delorean Gyula, Bihar megye RMDSZ-es alprefektusa az éppen Tenerifén nyaraló Ioan Mihaiu prefektust helyettesítette a román lobogó ünnepnapja alkalmából szervezett zászlószentelésen, és ünnepélyes zászlófelvonáson. Delorean jó hivatalnokhoz híven végigülte a Szent László téren található ortodox Holdas-templomban tartott zászlószentelési ceremóniát, majd jó románokat megszégyenítő hajbókolással csókot nyomott a háromszínű drapériára. Hogy mit érzett közben, azt nem tudni, de ez nem az első eset volt, amikor ezt a „nemes” feladatot végrehajtotta.

Delorean Iuliu-Gyula egyébként az RMDSZ azon politikusa, akinek választási molinója néhány éve éppen Nagyváradon, a polgármesteri hivatal épülete és a Szent László plébániatemplom közé volt kifeszítve. A tulipánokkal megspékelt kétnyelvű reklámpannó egyik oldalán ez állt: „Delorean Gyula. Itt a magyar lét a tét.” A másik oldalán pedig romány nyelven: „Delorean Iuliu, un orădean pentru orădeni.”

A jelek szerint Delorean időközben átértékelte és összevonta választási üzenetét, ami most valahogy így hangzik: „Delorean Iuliu. Itt a román lé a tét.”

A kérdés már csak az, hogy melyik a nagyváradi, Bihar megyei RMDSZ igazi arca? Az amelyik az önkormányzat által kihelyezett, elhibázott többnyelvű tájékoztató táblák kapcsán árulást kiált, és bűnbakként Zatykó Gyulára mutogat, holott nem ő tehetettt a valóban gyalázatos ferdítésekről ? Vagy az az igazi arcuk, amikor szóban kiállnak Szent László lovasszobra mellett, és jó fél tucatnyian el is mennek tüntetni közülük az „ősellenség” Néppárt rendezvényére? Vagy az, mikor december elsején a román pártokkal együtt koszorúznak (Kiss Sándor, Szabó Ödön, Bíró Rozália, Ritli László, Kirei Melinda)? Vagy az, amikor román zászlót csókolgatnak? Talán ez lenne a politikai Stockholm-szindróma állatorvosi lova? Ki tudja …

K. Szalárdi István – itthon.ma

Hunhír.info