Szolidaritásukat fejezték ki az alcsíki polgármesterek Csíkszentmárton polgármestere, illetve a helybéliek mellett az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzet miatt. A községvezetők szerdán Csíkszentmártonban tartott sajtótájékoztatóján arra intették a lakosságot, hogy tartózkodjanak az önbíráskodástól, hiszen „egy törvénytelenséget nem szeretnének egy másik törvénytelenséggel felülírni.”
Alcsík tíz polgármestere közül nyolcan gyűltek össze szerdán a csíkszentmártoni önkormányzatnál, ahol az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzet kapcsán tartottak sajtótájékoztatót. A községvezetők önmérsékletet kértek a lakóktól.
Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek.
A szerdai találkozón elsőként Csíkszentsimon polgármestere, Kozma István köszöntötte a jelenlévőket, majd az alcsíki községvezetők nevében szolidaritását fejezte ki Csíkszentmárton polgármestere, Gergely András, illetve a helybéliek mellett. Mint mondta, fontosnak tartják a tudatosítást a téma kapcsán, főként ami az úzvölgyi történéseket illeti, hiszen a fiataloknak hiányosak vagy egyáltalán nincsenek ismereteik a helyszín történelmi vonatkozásáról. Ugyanakkor a dormánfalvi önkormányzat által május 17-ére tervezett ünnepségig minden alcsíki település látogatást szervez az úzvölgyi sírkertbe, ahol közös imát tartanak.
Gergely András polgármester úgy értékelte, hogy ez azért is fontos, mivel ez nem csak Csíkszentmárton ügye, hanem a település határain átnyúló, az egész magyarságot érintő probléma. Meglátása szerint az ügy számos joghézagra is rámutatott, hiszen a haditemető körül kialakult helyzet mellett a megyehatár kérdése is problémás, ez pedig több környékbeli települést is érint.
Hiába szabályozza államközi egyezmény a romániai magyar és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetét, a dormánfalvi önkormányzat erre fittyet hányt. A birtokunkba jutott 1917-es térkép bizonyítja, hogy a dormánfalviak a 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének sorai fölé állították a betonkereszteket. „Ezek mind hosszan elhúzódó problémák, de első perctől fogva azt hangoztattuk, hogy semmilyen törvénytelenségben nem veszünk részt, és erre intjük a lakosságot is. Megfontoltan és józanul kell megközelíteni ezt az ügyet, mi pedig mindent megteszünk a helyzet rendezésére a törvények adta lehetőségek szerint. Egy törvénytelenséget nem szeretnénk egy másik törvénytelenséggel felülírni – hangsúlyozta Csíkszentmárton polgármestere, majd hozzátette: mivel államközi szerződés védi a temetőt, bízik abban, hogy a két ország, Románia és Magyarország illetékesei felsőbb szinten megoldást találnak az ügyben.
Az eseményen kiemelték: azért tartották fontosnak támogatásuk kifejezését Gergely András felé, mivel az online térben, főként a közösségi médiában jogtalan támadások érték a polgármestert. András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere ennek kapcsán arra is kitért, hogy a haditemető, amelybe most „több évtized után kakukktojás került”, nem lenne ilyen gondozott állapotban, ha Gergely András annak idején szívügyének tekintve nem szorgalmazta volna a katonai feltárásokat és az azt követő folyamatot. A továbbiakban több polgármester is kifejezte támogatását a szentmártoniak felé, illetve önmérsékletet kértek a lakóktól, végül pedig a sajtó képviselői is szót kaptak.
Babucs Zoltán hadtörténész szerint az úzvölgyi katonai temető kibővítése rendkívül súlyos mértékben sérti a hadisírokról szóló magyar–román államközi megállapodást. Miért vártak heteken át? Kérdésünkre, hogy miért nem tárták korábban a nyilvánosság elé a problémát, miközben már április elején észrevették, hogy munkálatok folynak a temetőben, Gergely András elmondta: el szerették volna kerülni a „civil hisztériát”, és az ebből esetlegesen fakadható önbíráskodást. „Lehet, hogy nagyon naiv vagyok, de hiszek abban, hogy ezt az ügyet diplomáciai úton meg lehet oldani. A haditemetők rendszerére vonatkozó jogszabályok alapján ezért elsősorban azok felé léptünk, akik egyenes ágon érdekeltek, és akik mögött jogi háttér is van. Ez tételesen a magyar kormány, amely tudomásunk szerint foglalkozott és mind a mai napig foglalkozik az üggyel. Világos, hogy ha egy olyan beavatkozás történik, amely egy más országot is érint, akkor annak is ki kell kérni a beleegyezését. Ez azonban biztosan nem történt meg. Nem szerettük volna a civil hisztériát elindítani, mert annak következményei is lehetnek. A fő cél az volt, hogy azokat az illetékeseket bevonva, akik első kézből tudnak segíteni, megpróbáljuk megtalálni a a megoldást problémára” – zárta.
SZÉKELYHON
Hunhír.info