Babucs Zoltán hadtörténész szerint az úzvölgyi katonai temető kibővítése rendkívül súlyos mértékben sérti a hadisírokról szóló magyar–román államközi megállapodást. A dokumentum ugyanis világosan kimondja, hogy „a szerződő felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát…
Beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem egyeztethetők össze az adott hely méltóságával.”
Hiába szabályozza államközi egyezmény a romániai magyar és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetét, a dormánfalvi önkormányzat erre fittyet hányt. A birtokunkba jutott 1917-es térkép bizonyítja, hogy a dormánfalviak a 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének sorai fölé állították a betonkereszteket. A magyarországi hadtörténész a Krónikának elmondta, úgy tűnik, ez cseppet sem zavarja a román felet, de ezen szerinte nincs mit csodálkozni, hiszen amióta román impérium van Erdélyben, szinte minden magyar településre jutott egy-egy ortodox templom, kolostor, avagy valamilyen dáko-román mementó, hogy ezzel is igazolják, az idők kezdetétől övék volt ez a föld.
„Ha Dormánfalva román katonai temetőt akar létrehozni, akkor előbb keressen olyan sírokat, amelyekben valóban román katonák nyugszanak, hozzák rendbe azokat és ott emeljenek emlékművet, ne pedig a mi hősi temetőnk elé. Vélelmezem, ez is az erdélyi magyarság elnyomásának egy újabb eszköze, elegendő, ha a szőnyeg alá söpört székely autonómiaigényre, a székelyzászló-perekre és bírságokra, avagy Beke Istvánék igaztalan meghurcolására utalok” – fogalmazott Babucs Zoltán.
Hozzátette: az 1917-ben létrejött úzvölgyi hősi temetőben osztrák–magyar, német és orosz katonák, valamint második világháborús székely határőrök nyugszanak, román pedig egy sem. Mint mondta, nemcsak az erdélyi, de az anyaországi magyarság számára is a magyar katonai hősiesség és áldozatvállalás szimbólumát jelenti a Hargita megyei sírkert, s a magyarok nemzeti érzéseit gyalázták meg azzal, hogy történelemhamisítási szándékkal megpróbálják elrománosítani ezt a hősi temetőt. „A külügyi és a honvédelmi tárcának is tiltakoznia kell, nem söpörhetjük a szőnyeg alá. Mert ha most nem történik semmi, pár év múlva már a román történelemtankönyvek is az úzvölgyi román hősi sírokról fognak ódákat zengeni” – vélekedett lapunknak Babucs Zoltán.
KRONIKA.RO
Hunhír.info
