Nagypéntektől húsvéthétfőig számos néphagyomány alakult ki az évszázadok során, melyekből jelentős számút már csupán a néprajzkutatók őriznek, akadnak azonban olyanok, melyek ma is élnek. Ezek közül egyes szokások kis emberi közösségekben, családokban őrzik a hagyományt, mások a 89-es rendszerváltozás után éledtek újjá Székelyföldön.

1990 után felelevenedett a nagypénteki szentsír-őrzés szokása. Nagypénteken elkészítik Krisztus jelképes sírját, és azt a szombati feltámadási körmenetig őrzik. Gyergyóban 9–10 fiatal férfi fehér ingbe és székely harisnyába öltözve, fából készült puskával őrzi a jelképes sírt. A személyzet két-három óránként cserélődik.

A tojásíró kaláka újszerű tevékenységnek számít. A Gyimesekben ma is él a hagyomány, miszerint csak nagypénteken szabad írni a tojást, mert ezen a napon folyt ki Jézus szent vére. Plébániákon is szerveznek ilyen összejöveteleket: a festés közben van, ahol imádkoznak, máshol vallásos énekeket dúdolnak.

A nagyszombati passiójátékok a rendszerváltozás után éledtek újjá. A messze földön ismert csíksomlyói passiójátékot több csíki faluban is bemutatják.

A falvakban fennmaradt a határkerülés szokása. Sok faluban megtartják a húsvétvasárnap reggeli ájtatosságokat: a hajnali vagy kora reggeli ételszentelést, a határkerülést és az ünnepi szentmisét. A határkerülésen imádkozva és énekelve körbekerülik a határt, kérve, hogy az Isten óvja meg a termést a különböző csapásoktól. Egyes csíki falvakban és Háromszéken lóháton járják be a határt.

Egyes falvakban húsvéthétfőn a ház ormára helyezett feldíszített zöld ág és nyitott ajtó jelzi, hogy várják a köszöntő locsolókat. A legtöbb székely közösségben egyértelmű a locsolás termékenységhez kötődő jelentéstartalma. Mára a víz helyét a kölnivíz és parfümök vették át.

Szános locsolkodás
A legsajátosabb székelyföldi locsolkodási szokás Szörcsén és Székelytamásfalván maradt fenn. A két faluban a húsvéti szánozás hagyománya él, Szörcsén ráadásul fiúk és lányok együtt locsolnak. A szánozáskor a fiúk feldíszítenek egy szánt, és zöld fenyőgallyakból sátrat alakítanak ki azon. Ez alá bújik egy legény, a szán elé pedig szintén fiúk állnak be lovak helyett. Ahol a kaput kinyitják, oda betérnek, köszöntik a háziakat, akik lelocsolják a sátrat, valamint az alatta levő fiút és a szánt vontató fiatalokat.

Hunhír.info