„Szerintem nagyon fontos egy olyan dossziét titkosítással védeni, amiben nincs semmi” – mondja Raoul Weiss
Nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva kitiltották Románia területéről Raoul Weisst, a Kolozsváron élő francia nyelvészt. Az ügy részleteiről Budapesten beszélgetett vele a Mandiner munkatársa, Szalma György.

A Kolozsváron élő nyelvész, újságíró a frankfurti könyvhétre utazott október 10-én az Alexandria Publishing könyvkiadó megbízásából, hogy szerzői jogok megszerzéséről tárgyaljon külföldi kiadókkal. Elmondása szerint a könyvvásár után román kollégái visszarepültek Bukarestbe, ő pedig kihasználta az alkalmat, hogy a Munster-völgyben lakó szüleit meglátogassa.

Október 24-én utazott vissza az egyik fapados társaság gépén Bázelből Kolozsvárra. A kolozsvári repülőtéren azonban hiába próbált belépni az országba, a hatóságok megakadályozták. Az útlevélvizsgálati ponton átnyújtotta francia személyi igazolványát, majd annak ellenőrzése közben jelzett a rendszer, a repülőtéri hatóságok pedig közölték, hogy egy szeptember 11-én keltezett kitiltási határozat értelmében öt évig nem léphet be Románia területére. Konkrét indoklást nem csatoltak a kitiltáshoz, csupán annyit, hogy személye nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

„Szerintem nagyon fontos egy olyan dossziét titkosítással védeni, amiben nincs semmi” – mondja Raoul Weiss. A kitiltás indoklását abban az esetben ismerheti meg, ha olyan ügyvéddel szerződik, akinek van úgynevezett „ORNISS” engedélye. A kifejezés egy jogi lehetőséget takar arra az esetre, amikor valaki a román titkosszolgálatokkal áll perben. Bele lehet pillantani a dossziékba, azonban csak olyan ügyvéden keresztül, akiben megbízik a titkosszolgálat. „Már keresem a megfelelő ügyvédet, remélem, hogy a közvélemény nyomása alatt kénytelenek lesznek egy olyan ügyvédnek is ORNISS engedélyt adni, aki nem az ő emberük” – tette hozzá Weiss.

Raoul Weiss elmondta azt is, hogy a kitiltás bevett gyakorlat a román titkosszolgálatok eszköztárában: márciusban Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottját tiltották ki, szintén nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. Bár nem ismerik egymást személyesen, feltételezhető, hogy ugyanaz a titkosszolgálati csoport járta ki mindkét kitiltást.

Raoul Weiss feltételezi, hogy a kitiltás hivatalos ürügye egy nem létező erdélyi magyar szeparatizmussal való nem létező együttműködése lesz. Valódi indíték azonban szerinte az lehet, hogy évek óta publikál francia és angol nyelven a romániai politikai közállapotokról, a jogállam megszűntéről. Szerinte a párhuzamos államnak, azaz a román titkosszolgálatnak áll érdekében a kitiltása, amely de facto irányítja Romániát. Ő úgy véli: a szervezet elsősorban nem kémelhárítással foglalkozik, hanem a politikai és a gazdasági hatalom kézbentartásával az egykori politikai rendőrség, a Securitate él tovább a testület soraiban.

A román titkosszolgálat költségvetése irdatlan összegekre rúg, messze magasabb sok más európai országénál. Amikor ennek az okát feszegetni kezdik, akkor rendszerint előkerül a magyar kártya. Egy korrekt román–magyar párbeszéd a titkosszolgálatok romániai hatalmának a végét jelentené. A szolgálatok célja éppen a magyarok radikalizálása lehet, akár ilyen vegzálások által is – mondja Raoul Weiss. A „Szeku” azzal legitimálja költséges és törvénytelen működését, hogy azt hangoztatja, megakadályozza a „magyarveszélyt”.

Hunhír.info