Közel hárommillió forintnak megfelelő lejre bírságolta a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróság Péter Ferencet, a Maros megyei tanács elnökét, Szováta volt polgármesterét, amiért nem távolította el a polgármesteri hivatal épületéről a székely zászlót. A napokban született döntés után Péter Ferenc úgy fogalmazott: Románia újra kettős mércét alkalmaz, mert például Bukovinában, ami szintén történelmi régió, és nem adminisztratív terület, nem járt bírság a régió zászlajának használatáért – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének elnöke, Péter Ferenc úgy látja: a sorozatosan elveszített zászlóperek pontos képet mutatnak arról, hogy Romániában mennyire tartják tiszteletben a közösségi jogokat.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint kettős mérce van Romániában. Az elmúlt évek során sorozatosan meggyőződött arról, hogy a székely zászló ügyében más esetekben is bebizonyosodik az, hogy a román bíróságok nem függetlenek. Az elnök szerint politikai döntéseket hoznak a bíróságok, és visszaigazolják azt, hogy minden, a magyarságot érintő kérdésben, már a hivatalos bírósági ítélet előtt megszületik a döntés, hasonlóan a korábbi koncepciós perekhez.

Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint inkább gyakorlat, mint véletlen, vagy eseti probléma a magyarság szempontjából. Amennyiben a román bíróság egy etnikai színezetű ügyben pozitívan dönt, az inkább egy trenddel megy szemben, minthogy a törvényt alkalmazná.

Politikai indíttatású jogi döntések

A kutató szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a román bíróságok nem azt a normális ügymenetet követik, hogy amit a törvény kimondottan nem tilt, azt megengedettnek kell tekinteni. Ennek pont az ellentettjét követik a magyarsággal kapcsolatos kérdésekben, vagyis az az általános gyakorlat, hogy amit kimondottan nem sorol fel a törvény, mint engedélyezett változat, azt tiltottnak tekintik. Ebből következik a rengeteg per, ahol egyszerű magyar feliratok miatt is súlyos büntetésekben marasztalják el az elöljárókat – fogalmazott Pászkán Zsolt.

Megjegyezte azonban, az egyik tipikus per az, amikor az önkormányzati vezetőket azért ítélik el, vagy bírságolják meg, mert a település közigazgatási épületeit a magyar nyelvtan szabályai szerint faluháznak, városházának, vagy megyeháznak nevezik el, feltüntetve – a törvénynek megfelelően – a román megfelelőjét is. A szakértő hozzátette: a román törvények tükörfordítást követelnek, azonban ez nem megfelelő a magyar nyelvtani szabályoknak. Kijelentette: a román törvények át akarják írni a magyar nyelvtani szabályokat.

Izsák Balázs szerint a döntések hátterében politikai erő és akarat áll. Kérdéses az, hogy egy olyan döntéssel szemben, amely nem a jogra épül, lehetséges-e jogorvoslati kérelemmel élni. A szervezet elnöke, ahogy 1989 előtt is politikai döntéseket és ítéleteket hoztak, azok ellen sem lehetett jogorvoslattal élni. Véleménye szerint, amennyiben van lehetőség jogorvoslatra, akkor az utolsókig el kell menni a folyamatban, azonban ha jogerős ítélet születik, ott már egyáltalán nincs helye a jogorvoslatnak. Mérlegelni kell, hogy a politikai hatalom döntése érvényesült, és ezzel szemben politikai eszközöket kell bevetni.

Izsák Balázs hangsúlyozta: nyomást kellene gyakorolni azokra az országokra, amelyek nem jogállamként működnek.

Pászkán Zsolt szerint fontos kiemelni azt, hogy nem politikai döntés születik ezekben az esetekben, hanem egy politikailag motivált jogi döntés. Bizonyos esetekben akár az Emberi Jogok Európai Bíróságáig (EJEB) is, ami nem ad száz százalékos biztosítékot arra, hogy a probléma megoldódik. Amennyiben az EJEB-hez több száz, akár több ezer ilyen ügy eljutna, felvetődne a kérdés, ha ilyen sok vitás ügy van a romániai bíróságokon, akkor lehetséges, hogy valami gond van – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.

Hunhír.info