Érvelési lehetőséget nyújtanak Székelyföld autonómiájához a romániai önkormányzatok Románia és Besszarábia újraegyesítéséről elfogadott, a lap által revizionistának minősített nyilatkozatai – írta csütörtöki vezércikkében a Krónika című erdélyi magyar napilap.

Vezércikkében az újság felidézte, hogy kedden Temes megye önkormányzati képviselői fogadtak el egyhangúlag nyilatkozatot a nagyobb részt a Moldovai Köztársasághoz tartozó, de Ukrajna területére is átnyúló Besszarábia és Románia újraegyesítéséről. Megemlítette: korábban több romániai önkormányzat fogadott el hasonló nyilatkozatot, de míg például Buzau város képviselői a dokumentum szövegében is rögzítették az újraegyesítés szimbolikus jellegét, a Temes megyei közgyűlés – akárcsak Lugos város képviselőtestülete – Prahova megye mintáját követte. Nemzetközi egyezményekre, elítélendő paktumokra, a “történelmi igazság” helyreállításának szükségességére hivatkozva követelte a bukaresti és a chisinaui parlamenttől egy közös szándéknyilatkozat elfogadását, illetve az újraegyesülést elősegítő törvények meghozatalát.

A cikkíró szerint a hivatalosan is közigazgatási szintre emelt revizionista eszmék, követelések hallatán joggal merül fel, hogy az “újraegyesítési nyilatkozatokhoz” képest Románia állami szuverenitása tiszteletének “a netovábbja” az, amiről az elmúlt években székely önkormányzatok tucatjai határoztak.

A székelyföldi önkormányzati határozatok azt az akaratot nyilvánították ki, hogy egy Románián belüli különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amely a Székelyföld nevet viseli, és amelyben a román mellett a magyar is hivatalos nyelv. Ezeket azonban valamennyi esetben megtámadta a közigazgatási bíróságon az illetékes prefektus, a bíróságok pedig valamennyi határozatot érvénytelenítették.

“Mérget vehetünk rá, hogy az újraegyesítési nyilatkozatok nem kerülnek romániai bíróságok asztalára” – állapította meg a Krónika cikkírója. Felidézte: Teodor Melescanu román külügyminiszter februárban arról biztosította chisinaui kollégáját, hogy Románia számára alapvető fontosságú a Pruton túli ország stabilitása, a két állam polgárai “közeledésének” pedig semmilyen jogi következménye nem lesz.

“Tehát az üzenet: kedves szomszéd, te csak mosolyogj, ha a Prut mindkét oldaláról érkező hivatalos határozatokkal fenyegetjük létedet, miközben mi azonnal büntetünk, ha nálunk csak egy zászlót is kitűznek a nekünk nem tetszők” – értelmezte a román viszonyulást a cikkíró.

Hozzátette: illene már a magyar törekvések malmára hajtani az újraegyesítést kérő román önkormányzati nyilatkozatok vizét.

Megemlítette: a Temes megyei önkormányzat által elfogadott határozat hivatkozik az 1975-ben Románia által is ratifikált helsinki záróokmány ama pontjára, amely a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát rögzíti. Úgy vélte: itt lenne az alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok “okosan és jó hangosan” hivatkozzanak a besszarábiai románok sorsára és jogaira.

A cikkíró szerint azonban azt is nyomatékosítani kellene, hogy a székelyek, erdélyi magyarok álmai jóval “szerényebbek”. “Mi nemcsak a helsinki záróokmány 8., az önrendelkezést támogató pontját olvastuk, hanem a 3-ast és a 4-est is, amelyek a határok sérthetetlenségének, illetve az államok területi integritásának tiszteletben tartását írják elő” – tette hozzá a Krónika vezércikkírója.

Hunhír.info