Szent László zarándoklatot tartottak vasárnap Nagyváradon a városalapító király szentté avatásának a 825. évfordulóján. Az eseményre Nagyváradra hozták a szent király győri ereklyéjét.

A nagyváradi székesegyházban tartott ünnepi szent misén Erdő Péter bíboros a szent istváni mű kiteljesítőjének nevezte Szent Lászlót. Megemlítette: a Nagyváradon eltemetett király sírkövét olyan próbakőnek tekintették hosszú időn keresztül, amely mellett kiderül az igazság.

Mátyás királyról azt őrzi az emlékezet, hogy igazságos király volt, de amikor meghalt, odalett az igazság. Szent László halála után is igazságot tett” – jelentette ki a bíboros.

A mise után mondott ünnepi beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kereszténység a magyarság és az európaiság egységének a szimbólumaként jellemezte Szent Lászlót. Szerinte a szent király alakja azt példázza, hogy a nemzeti elkötelezettség és a kereszténység nemhogy nem áll szemben egymással, de egymásra utalt”.

Semjén Zsolt Prohászka Ottokár püspököt idézve jelentette ki, hogy tulajdonképpen Szent Lászlóval valósult meg a magyar kereszténység, mert a nép, általa érezhette meg a kereszténység és a magyarság egységét. A politikus különösen aktuálisnak tartotta a keresztény evangelizáció és a nemzeti szuverenitás gondolatát ma, amikor “Európa nyugati fele megtagadja keresztény gyökereit”.

Az eseményen részt vett Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár is, aki felidézte, hogy szent István királyt, a katolikus egyház szentjét 2000-ben az ökumenikus ortodox patriarchátus is szentként ismerte el, Szent László lányát, Piroska bizánci császárnét pedig az ortodox egyház avatta szentté.

A beszédek után a többezres tömeg Szent László nagyváradi hermájával, és győri ereklyéjével indult körmenetre, mely a hagyományoktól eltérően idén nem a székesegyház körül zajlott, hanem a felújított nagyváradi várba vezetett.

Hunhír.info