Ortodox kolostor, illetve egy mellette működő múzeum lenne a székelyföldi ortodox román szellemiség őrhelye a Szejkefürdőn, idézett egy háromszéki újságírót az Udvarhelyszék Facebook-oldal, illetve az Udvarhelyi Híradó. A terv állítólag nem újkeletű, olvasható a cikkben, még a Szeplőtelen Szív Kongregációjának csereháti honfoglalásakor felmerült.
A csereháti ügy miatt kirobbant botrány azonban elodázta a kettőt egy csapásra tervet, amit később Ioan Selejan, a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség első püspöke melegített fel 2002-ben, a marosfői kolostor búcsúján, melyen a román ortodox egyház teljes vezérkara megjelent, s akik messzemenő támogatásukról biztosították a püspököt.
Selejan akkor újságírói érdeklődésre válaszolva „légből kapottnak” nevezte a szejkefürdői kolostoralapítás ötletét, viszont hozzátette: „Mit csináljunk, ha Isten úgy rendelte el, hogy magyarok és románok együtt kell éljenek? Egy kolostor, egy kereszt nem árthat, csak segítheti a békés együttélést.”
A téma akkor került újból napirendre, amikor Selejant tavalyelőtt bánsági érsek-mitropolitává választották, helyére pedig tavaly február 15-én Andrei Făgărășanult, a nagyszebeni érsekség helyettes vezetőjét választotta a zsinat.
Făgărășanul számára ismerős a székelyföldi terep: a Maros megyei Maroskecén született 1967-ben, középiskolai tanulmányait Radnóton, teológiai tanulmányait Bukarestben, majd a görögországi Szalonikiben végezte. 1989-től a maroshévízi kolostorban nevelkedett, majd a gyimesi bükkloki kolostor főnöke volt. Az új püspököt – aki nem mellékesen 2005 óta a székelyföldi ortodox kolostorokért felel – állítólag Pavel Puiu ortodox pópa kereste fel, a régi terv valóra váltását kérve. Puiu a könnyebb kivitelezés érdekében az Éltetőkút utcát javasolta a kolostor helyszínéül, ahol az ortodox egyháznak területei vannak, az új püspök viszont kitartott az eredetileg elképzelt helyszín mellett: egyrészt a környezet, másrészt pedig amiatt, hogy az egyház területéről ki kellett volna telepíteni több, engedély nélkül épített házakban élő romát.
A Székelyföldön kisebbségben lévő ortodox hívek számára 1994-ben létrehozott püspökség új vezetője – folytatva elődje retorikáját – a székelyföldi román ortodox közösség szellemi vezetőjének szerepében tetszeleg, és a románok állítólagos székelyföldi magyar asszimilációját ostorozza, nem csoda hát, hogy felkarolta Pavel Puiu, illetve az ortodox egyház régi álmát.
Az udvarhelyi pópa, aki időközben – nem tudni, miért – Konstancára költözött, egy zárt körű beszélgetésen állítólag azzal dicsekedett, a püspök őt bízta meg a kolostoralapítással. Puiu „szent kötelességének” nevezte a feladatot, hiszen szerinte „rengeteg veszélyeztetett román érték található a vidéken, melyek megfelelő védelem és gondozás híján elveszhetnek.”
A pópa konkrét elképzelésekről is beszélt: fából faragott, tradicionális román motívumokkal ellátott kapu fogadná az arra járókat. A faragványok a gyulafehérvári ortodox püspökség címerét, a Szentháromságot és a három román uralkodót ábrázolnák, akik Erdélyben templomokat építettek: Ştefan cel Mare vajdát, Mihai Viteazult és Constantin Brâncoveanu mártírhalált halt vajdát, de erdélyi származású román szenteknek (Ilie Iorest és Sava Brancovici) is emléket állítanának.
A kolostor mellett egy múzeum is helyet kapna, így tennék a román turisták számára még vonzóbbá a helyet. A múzeum „adományba kapna” az ország különböző részeiről számos kegytárgyat, vallási kelléket, például egy Mănăstirea Doamneiból származó 18. századi kelyhet, fémmel berakott, fából készült kereszteket, ikonokat, ezüst és réz lámpákat, a fő attrakció pedig egy 18. századi, ezüstbe kötött Evangélium lenne.
A kolostor és múzeum bejárata előtt egy négy méter magas tölgyfafeszület kapna helyet, a kereszt környékére padokat, asztalokat helyeznének el, egy kis parkocskát alakítanának ki. Az elképzelések szerint a szejkefürdői kolostor a székelyföldi románság búcsújáró helye lenne..
Szejkefürdőn több terület tulajdonjoga is tisztázatlan: a székelyudvarhelyi önkormányzat nemrégiben ezért halasztotta el a Székelyföldi Legendárium beadványát, melyben egy szejkei területen létrehozandó mini Erdély-park létesítését szorgalmazták.
Hunhír.info