A hazatérés-kori temető a X. századra datálható, a feltárt sírok a második visszatért nemzedékre utalnak Marian Tiplic nagyszebeni tanszékvezető régész szerint, aki az ásatás irányítójaként nyilatkozott. Tiplic szerint az itt talált csontvázak az „erdélyi törzs” (a gyulák nemzetségének) a maradványai. Állandó településről van szó, melynek elhelyezése – egy domb tetején – arra utal, hogy a Maros völgyének ellenõrzése lehetett az itteni magyarok célja.

Kik hatottak a honfoglalókra?

A szászvárosi sírhalmaz némileg eltér a mai Magyarország területén lévő törzsek által hátrahagyott, valamint a korábbi időszakból származó erdélyi temetőktől. Míg a honfoglalás első nemzedéke lovaival és fegyvereivel együtt temetkezett, a valamivel későbbi szászvárosi temetőből hiányoznak a kardok meg az állati csontok. A szászvárosi temető nem olyan gazdag: kengyel, nyíl, tegez, vagy ezekhez hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elő – a Nyugati Jelen tudósítása szerint. Marian Tiplic szerint mindez a környező népek, elsősorban a besenyők, de esetleg a helyi szláv – vagy akár latinos – lakosság magyarságra gyakorolt hatására vezethető vissza.

Mindezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a honfoglalás első szakaszában nem hatoltak be a magyarok Erdély minden részébe. Dél-Erdélyben ugyanis sokáig megmaradt a bolgár fennhatóság. Ekkoriban Erdélyben tehát minden bizonnyal nem „latinos”, hanem majdnem bizonyosan szláv (vagy esetleg még valamilyen bolgár-török) kulturális hatások domináltak. A magyar honfoglalás idejére a bolgárok is csupán a második keresztény uralkodójukat mondhatták a magukénak, akinek elődje volt az első olyan bolgár fejedelem, aki szláv nevet viselt.

Feltáratlan bolgár-magyar kapcsolatok

A bolgár-törökök elszlávosodása valószínűleg ebben az időszakban vált egyre erőteljesebbé. (A bolgárok eredetileg törökös jellegű népet alkottak, amely meghódította a Balkánon élő szláv lakosságot, majd az előkelők rétege fokozatosan beolvadt a nagyszámú alattvaló közé, és elszlávosodott.)

A bolgárok és magyarok története ebből a szempontból még sok rejtélyt tartogathat, annyi bizonyos, hogy a magyar honfoglalás idején a Kárpát-medence keleti felében a bevonuló törzseink bolgárokkal találták szemben magukat. Az Alföldön bizonyosan sikereket értek már el kezdetben a magyarok, kiszorították onnan a bolgárokat, de Dél-Erdélyben még sokáig fennmaradhatott valamilyen formában e nép befolyása.

István király áldozatai fekszenek a temetőben?

De térjünk vissza a szászvárosi leletekhez! Az eddig feltárt hatvankét sírban női, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak. Sok férfitetem egy-egy testrésze hiányzik (gyakran éppen a fej), ami egyértelműen erőszakos halálra utal. Vagyis a már letelepedett köznép békés életre térhetett át, míg az előkelők folytatták harcias és veszélyes életmódjukat.

Mihai Castaian, a szászvárosi múzeum igazgatója, az ásatások tudományos kutatója szerint elképzelhető, hogy az erőszakban elhunytak éppen a pannóniai törzsek, pontosabban I. István hadainak áldozatai. Első és legnagyobb királyunk ugyanis csak fegyverrel tudta a nyugati kereszténység és az európai fejlődés útjára terelni a pogánysághoz erősen ragaszkodó törzseket, különösképpen az erdélyi törzset. Elképzelhető: István király és nagybátyja, a bizánci kereszténységre áttért erdélyi Gyula közötti fegyveres összecsapás éppen a Szászváros és Gyulafehérvár közötti síkságon dõlt el…

Rivalizálás a nyugati és az erdélyi magyarok között

Mindennek kapcsán meg kell jegyezni azt is, hogy az erdélyi régészek állításai között némi ellentmondás fedezhető fel. Ami a honfoglaló magyarság két nemzedéke közötti különbségeket illeti, Erdélyben speciális volt a honfoglalók vallása. Az erdélyi Gyula a keleti kereszténység tanításait követte, vagyis alighanem az erdélyi magyar törzsek előbb vették fel a kereszténységet, mint a pannóniai magyarok, a Géza és István által vezetettek. Pogányok tehát inkább a nyugatabbi magyarok lehettek.

A keleti magyar és a nyugati magyar törzsek a keleti, illetve a nyugati kereszténységhez kapcsolódtak, s a köztük kialakult rivalizálás vallási színezetet is ölthetett. A később megkeresztelkedő „nyugatiak”, vagyis Géza fejedelem és első királyunk, István alighanem részben azért választották Rómát, vagyis a nyugati kereszténységet, mert az erdélyi Gyula Bizáncban már megelőzte őket, előbb felvéve a keleti rítusokat.

Ez lesz az első teljesen feltárt magyar temető Erdélyben?

Marian Tiplic reményei szerint az augusztus közepéig tartó ásatások során sikerül teljesen feltárni a szászvárosi temetõt, mely 80-90 sírból állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne az első teljesen feltárt honfoglaláskori magyar temető Erdélyben. A stratégiailag fontos Maros partján számos egyéb magyar temető létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel.

A részben feltárt kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temető, viszont a piskitelepi, a dévai és vajdahunyadi feltáratlanul maradt – írja a Nyugati Jelen. Déván például az 1970-es években egy építkezésnél bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securitate – a román titkosszolgálat Ceausescu idején – azonban betiltott minden régészeti kutatást.

ng.hu

Hunhír.info