Az autonómia fogalmának európai elfogadottságáról beszéltek pénteken egy kolozsvári sajtótájékoztatón a székely szabadság napja alkalmából előző napon tartott marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés szónokai.

Tőkés László kijelentette: ma Magyarország sem akarja, hogy az erdélyi magyarok mellett ötmillió erdélyi románnal gyarapodjék. Úgy vélte: Erdély elcsatolásának a félelmét az egykori kommunista politikai rendőrség, a Securitate alapozta meg, és a félelem oktalanul él tovább a románokban 26 évvel a rendszerváltozás után is.

Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója úgy vélekedett, hogy Bukarestnek nem kellene félnie az erdélyi autonómiatörekvésektől, hiszen az autonómia a demokrácia eszköze, amely teljesen megszokott Európában.

Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Párt külügyi kabinetjének vezetője szerint az autonómia nemcsak a magyar közösséget védené, hanem a román közösség számára is megadná a fejlődés lehetőségét. “Ez a legoptimálisabb módszer arra, hogy fejlődést, békét és jólétet teremtsen” – jelentette ki a katalán politikus.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arról beszélt, hogy egy stabil közigazgatási reform csakis a helyi közösségek akaratára épülhet. “Arra számítunk, hogy újrakezdődik a társadalmi párbeszéd, és az ország minden lakóját, minden települését megkérdezik arról, hogy milyen régióhoz akar tartozni” – jelentette ki.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra figyelmeztetett, hogy elsősorban a központi hatalmak felelőssége az együttélés milyensége. Az európai parlamenti képviselő szerint Madrid provokálta ki azt, hogy a katalán nép ma már függetlenséget akar. “Ma Románia kormánya provokálja a magyar közösséget” – állapított meg Tőkés László.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke elmondta: pártja azon dolgozik, hogy az erdélyi magyarok az erdélyi románokkal együtt menjenek Bukarestbe több jogot követelni a saját régiójuknak.

Újságírói kérdésre José María Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője úgy vélte, hogy a magyar közösség összefogásán áll vagy bukik az autonómiatörekvések sikere. “Nem mondom, hogy a pártoknak egyesülniük kell, de közös nevezőre kell jutniuk. Anélkül nem tudnak jogokat kialkudni a magyar közösségnek” – jelentette ki a baszk politikus.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az elszakadás előszobájának tekinthető-e az autonómia, Tőkés László kijelentette: ma Magyarország sem akarja, hogy az erdélyi magyarok mellett ötmillió erdélyi románnal gyarapodjék. Úgy vélte: Erdély elcsatolásának a félelmét az egykori kommunista politikai rendőrség, a Securitate alapozta meg, és a félelem oktalanul él tovább a románokban 26 évvel a rendszerváltozás után is.

mti

Hunhír.info