A Magyarok Világszövetsége megrendülten búcsúzik Cseresznyés Páltól, az 1990. március 19-i marosvásárhelyi magyarellenes pogrom igazságtalanul 10 év börtönbüntetésre ítélt megszenvedőjétől. Az életének 75. évében, január 12-én elhunyt Cseresznyés Pál haláláról felesége tájékoztatta a nyilvánosságot, és sorsának drámaiságát érzékletesen bemutató írást közölt a Krónika című erdélyi napilap, amelyet alább teljes terjedelmében idézünk.

A tíz év szigorított börtönbüntetésre ítélt Cseresznyés Pál 6 év utáni kiszabadítása Románia államelnökének kegyelmi rendelete alapján történt, amely nemzetközi nyomásra született. A 90-es években Patrubány Miklós kitartóan lobbizott ennek érdekében számos nyugati emberi jogi szervezetnél. Szabadulása után a Magyarok Világszövetsége pártfogásába vette Cseresznyés Pált, segítve testi és lelki rehabilitálását. Azóta, ha Budapestre látogatott, első útja mindig a Magyarok Világszövetségéhez vezetett. Utoljára 2015 decemberének derekán járt itt, amikor semmi jele nem volt közelgő elmúlásának.

A Magyarok Világszövetsége egész munkaközössége megrendülten búcsúzik Cseresznyés Páltól. Temetése január 15-én, pénteken 14 órakor lesz a marosvásárhelyi római katolikus temetőben.

Elhunyt Cseresznyés Pál, a fekete március áldozata

Életének 75. évében elhunyt Marosvásárhely fekete márciusának egyik legvitatottabb személyisége, Cseresznyés Pál. Míg a román nacionalisták nemzetük legnagyobb ellenségeként tekintettek rá, a magyarok az 1990-es kirakatperek legpechesebb áldozatának tartották.

A 90-es marosvásárhelyi véres események áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával ítélték tízesztendei fogságra egy máig vitatott videofelvétel alapján.

Elítélésekor az ügyet alapfokon tárgyaló bíróság nem vette figyelembe a román nemzetiségű orvos szakértői jelentését, amelynek értelmében futás közben a vádlott nem tudott halálos rúgást elkövetni. A legfelsőbb bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, az áldozat csak Emil Constantinescu elnöki kegyelmének köszönhetően került szabadlábra hat év fogság után.

Cseresznyést előbb a marosvásárhelyi, majd a Bukarest melletti, jilavai börtönben éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták származása miatt. Elmondása szerint a börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet első számú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben is részesítettek” – mondta el a Székelyhon.ro-nak egy korábbi interjújában. Börtönkálváriájáról – szabadulása után – könyvet is írt.

„Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády-házban.

A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események. Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”. Egyik nyilvános megemlékezésen azt fejtegette, hogy „a bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon és gyarapodjék egymás mellett”.

MVSZ Sajtószolgálat

MVSZ Sajtószolgálat

Hunhír.info