Elkészült a Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság által megrendelt, a Madarasi Hargita és az Ördögtó Natura 2000-es jelentőségű természetvédelmi területekre vonatkozó kezelési terv. Az ütemtervben több élő- és madárvédelmi zónát is kijelöltek, de egy meglepő lépésre is rászánja magát a terület gondnoksága: a Madarasi csúcsról eltávolítják a kopjafákat.

„Semmi újat nem kell csinálni, ami most megvan, azt kell megőrizni” – foglalta össze tömören András Róbert, az erdőgondnokság vezetője feladatukat, ugyanis a kezelési terv kidolgozása mellett, amennyiben az erdészet ismét gondnok lesz a Natura 2000-es védterületen (ezt a státuszt időközönként meg kell újítani), akkor a terv betartatása is az ő kötelességük lesz.

A több mint 13 ezer hektárnyi területen nincs könnyű dolguk a szakembereknek: állandó problémaként említették a motorizált sportok kedvelőit, akik nyáron terepjárókkal, télen pedig hószánokkal „rombolják” a természetet.

Fodor György erdőmérnök a terepjárók és hószánok környezetromboló közlekedése mellett a turistainváziót is megemlítette, a kirándulók ugyanis „egyre többen jönnek, és egyre nagyobb ösvényeket csinálnak maguknak”.

Példaként a Madarasi menedékházaktól a csúcsra vezető szakaszt említette a szakember. „Ez ellen igazából nincs mit tenni, el kell fogadni” – látta be Fodor György. Azt azonban már sokkal határozottabban jelentette ki, hogy szigorúan védett területről lévén szó, elfogadhatatlan, hogy bárki bárhol építkezzen, a cél ugyanis az itt élő állatok életterének megtartása.

Az építkezésekkel kapcsolatban Fodor György kijelentette, az erdőgondnokság határozott véleménye az, hogy a spontán emlékműveknek, kopjafáknak nincs helye a Madarasi Hargita csúcsán: a közeljövőben le fogják szállítani azokat a magaslatról, és amennyiben lehetőség adódik rá, illetve találnak megfelelő helyszínt, akkor ott állítják fel őket.

– A Hargita nem temetőhely, maradjon inkább a székelység jövőképe – fogalmazott határozottan a Natura 2000-es projekt irányítója.

Fodor György szerint a természetjárók áthaladnak az élőhelyeken, és sokszor nem is tudják, milyen jelentősnek ismeri el az európai közösség ezt az élőhelyet. A Madarasi Hargita védterülete ugyanis több védett növény- és állatfaj élőhelyéül szolgál: többek között a fűrészes harangvirágnak, az olyan kétéltűeknek, mint a sárgahasú unka, vagy a kárpáti gőte, de természetesen az emlősök sem maradhatnak ki a sorból, a legfontosabb a barnamedve, és a farkas.

Hunhír.info – mihir.ro

Hunhír.info