Háromszék, a történelem során mesterségesen szétszabdalt magyar nemzettest egyik leggazdagabb vidéke. Székelyföld délkeleti része, a Kárpátok kanyarulatával övezett csodaszép táj, hol ásványvízforrások bugyognak, melyek nemcsak üdülésre teszik alkalmassá a vidéket, hanem gyógyító erejük is híres. Ezt a tájat még közel 80 %-ban székelyek lakják.
Háromszék polgárai, csodálatos tájai vonzzák a vendégeket, dinamikusan fejlődő vendéglátó ipara gazdag választékkal áll rendelkezésre. Legmagasabb hegycsúcsa, a Lakóca 1777 méter magas, de vannak tavai, folyói, zubogó, kristálytiszta vizű patakai, természetvédelmi övezetei, hol pazar növény és állatvilág tárul a látogató elé. Háromszéken lehet túrázni, kirándulni, halászni, vadászni, s a téli és nyári sportok kedvelői is számos lehetőségből válogathatnak. Ha a természet csodáiból ízelítőt kaptak, épített örökségünket ajánljuk figyelmükbe. Háromszék vártemplomai akár különféle építészeti stílusok tananyagaként is szolgálhatnak, de vidékünk a kúriák földje is.
Háromszék olyan személyiségekkel büszkélkedhet, kik a magyar történelem, kultúra és tudományos élet legendás egyéniségeivé nőtték ki magukat. Felsorolni őket terjedelmes tanulmányokban lehet. Gábor Áron, szájából hangzott el a szállóigévé vált mondat: lészen ágyú, az 1848-as szabadságharcban. Benedek Elek meséi gyermekkorunk tartozéka, Mikes Kelemen, Rákóczi fejedelem hű társa a száműzetésben, de itt született Kőrösi Csoma Sándor, a nagy keletkutató, tibetológus, s Dózsa György, a tüzes vastrónon megégetett lázadó parasztvezér is.
Ha Háromszék, akkor természetesen gasztronómia is. Ebben nyújt maradandót ínyencségeivel a mi konyhánk. Az Óriáspince-tető egy nemrég kialakított történelmi emlékhelye, de ugyanakkor népes programokon találkozóhelye is a háromszékieknek, s mindazoknak, kik ide zarándokolnak, s itt kerül megrendezésre a Nemzeti Vágta előfutama, a Székely Vágta.
Kökös
Székelyföld déli kapujához érkeztünk. A Feketeügyön átívelő kökösi híd számos csata színhelye volt a történelem során, mely legnagyobb költőinket ihlette alkotásra. A kökösi harangok beszélgetnek. A helybeli unitárius harangozó szerint a református templom tornyából ez szól: „nin-csen pénz, nin-csen-pénz!” Az unitáriusból (mélyebb hangon, mert itt nagyobbak a harangok): „a bank-ban van, a bank-ban van!” Erre ráfelelik a román templom kis harangjai – élesen –: „lop-juk el, lop-juk el!” Történelmi emlékhely van a Feketeügy hídjánál. Az emlékműn ez olvasható: „1849 július 2-án ezen a helyen ütközött meg Gál Sándor ezredes vezetésével a maroknyi háromszéki népfelkelő sereg az osztrák császári és orosz cári túlerővel. Ebben a csatában esett el a szabadságharc hőse Gábor Áron őrnagy 1814-1849. A Feketeügy hídján volt Magyarország és Románia országhatára az 1940-44 közötti időszakban.
Uzon
1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóaljparancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották, 1902-ben a templomot is teljesen átépítették. Református vártemploma középkori 13. századi eredetű, 15. század végi átépítéssel. Római katolikus temploma a korábbi kápolna helyett 1819-ben épült. Ortodox temploma 1830-ban készült el. A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították. A falu szélén az egykori huszárlaktanya 18. századi épülete áll. A Pünkösti-udvarház . (épült: 1810 körül). Jelenleg itt van a községi könyvtár, de itt van a Temesvári-udvarház a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője.
Szentivánlaborfalva
Szentiván a nevét Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. Laborfalva a nevét (a monda szerint) onnan vette, hogy helyén a szomszédos Komolló vár munkásrabszolgái laktak (a munka latin neve “labor”). Középkori katolikus templomát 1725-ben javították, 1775-ben új toronnyal bővítették. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy újjá kellett építeni. A falu szélén álló Szentiványi sírkápolna a 18. században épült. Számos híres szülöttje van. Itt született a birtokos Szentiványi család több neves tagja. A 15. században Szentiványi György Erdély alvajdája volt, 1633-ban Szentiványi Márton író, tanár, Szentiványi Miklós pedig Háromszék vármegye alispánja volt. Szentiványi Márkos Dániel (1684-1689), unitárius püspök volt, de itt született Laborfalvi Róza színésznő, Berde Áron (1819) és Berde Mózes (1815) is.
Rétyet 1334-ben Reech néven említik először. A falu déli végében neolit-, bronz- és vaskori leletek kerültek elő. A Feketeügy jobb partján 10. századi telep és temető volt. Temploma 13. századi eredetű, 1857-ben bővítették és átépítették. Egykori védőfalából csak a torony maradt meg. A faluban 1615 és 1716 között 9-szer tartottak széki gyűlést. A falu melletti dombtetőn, a Dobolykán áll az Árpád-kori, egykor erődített templom. Számos 18. és 19. századi udvarház található itt. A Rétyi Nyír természetvédelmi terület, melynek tengerszint feletti magassága 513 és 545 m között váltakozik. A Nyíret alkotó homokot a negyedkor (jégkorszak) felső harmadában szállította ide az akkor jóval munkaképesebb Feketeügy. A homokterület egészén megjelent a negyedkort követő időszak jellegzetes fafaja a göcsörtös nyír (Betula verrucosa). A homokbuckák között még ma is, de különösen amikor a talajvízszint a felszínhez közel van, közel 100 kisméretű tó vize csillog, sokakban tavirózsával. A terület különleges flórájáról is híres. Itt fából készült képzőművészeti alkotások is láthatók.
Eresztevényen van Gábor Áron síremléke, aki 1849. július 2-án a kökösi hídnál halt hősi halált. A visszaszolgáltatott Benke kúria ismét régi pompájában tündököl. Az út másik oldalán van az Óriáspince-tető, hol a háromszéki magyarok világtalálkozóját tartották, s hol egy modern emlékmű köré minden háromszéki település egy kőtömböt kapott alapítási évével. Gyönyörű kilátás nyílik innen a háromszéki medencére, s az azt körbeölelő hegyekre. Itt szervezik meg 2011- től évente a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta előfutamát. Az Óriáspince-tető lábánál terül el a Besenyői tó, mely kiváló úszási és evezési lehetőséget biztosít, s partján sátorozni is lehet vadkempingezési körülmények között.
Maksa a Besenyő-patak magaslatán fekszik, és igen gazdag régészeti és történelmi múltja van. A Lencsés-kert nevű dűlőben a XII-XIII. század, míg a település belterületén a Kr. u. II-III. század tárgyi értékeit tárták fel. Az erdélyi fejedelemség korában – mintegy 150 éven keresztül – számtalan alkalommal tartották itt a székely nemzetgyűléseket. A református gyülekezet régi temploma a mai templom helyén állott. Azt 1893-ban lebontották és ezzel egy időben – majdnem egészében – az azt övező tojásdad alakú várfalat is. A régi épület falát a Szent László-legendakörhöz köthető falfreskó díszítette, 1766-ban készült kazettás mennyezettel rendelkezett. Utóbbit a gyülekezet átadta a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, ahol ma is megtekinthető. A mai templomot 1894-ben építették. Barokk ízlésű harangtornya az egykori várfal vonalán áll, és annak nyugati részén még látható a fal egy darabkája is. A maksai erdőn, a Besenyő-patak bal oldalán emelkedő hegyormot Várhányás néven emlegetik a környékbeliek. Idősebb emberek szerint: “…még az óriások idejében épülhetett. Oda rejtették el kincseiket. Ha vész közeledett és jött az ellenség, a vár pincéjéből megépített alagúton könnyen menekülhettek. Ahol kincs van a földben, ott – időközönként – tüzet hány a föld. Azért hívják Várhányásnak.” A Besenyő-patak völgyében található az Úr-kútja, ami bő hozamú forrás. Vizéről azt tartották a régiek, hogy aki abban egyszer megmosakszik, megszabadul fejfájásától.
Dálnok
Dózsa György szülőfaluja méltán büszke nagy fiára. Dálnok középkori építészeti elemeket őrző református templomában látható Háromszék egyik székely rovásírásos szövegtöredéke. Megfejtése még nem végleges.Régi tősgyökeres nemes székely község, a Bodoki hegység keleti lábánál a hasonnevű patak medrében, a Kézdivásárhely felé tartó 11-es műút közelségében. Neve 1332-ben jelenik meg írásos formában. Legtöbben a Dózsa György emlékét keresők jönnek ide. Azon a helyen, ahol – a hagyomány szerint – az 1514-es parasztfelkelés vezéralakja született, két emléket láthatunk: a régebbi egyszerű emléktábla, készült 1949-ben, a másik bazalt oszlopokon nyugvó Dózsa-bronzplakett, melyet kovácsoltvasból készült, kaszapengéket utánzó kerítés övez. Tervezője Plugor Sándor, a bronzplakett Jecza Péter munkája. Dózsa monumentális egészalakos szobra a település központjában áll. Szobotka András alkotása (1976).
Csernáton
Néprajzi kincsestár, skanzen és székelykapu-gyűjtemény – a Haszmann Pál helytörténeti múzeumban a tágabb régió, de elsősorban a település gazdag múltját tükröző állandó kiállítás látható. Az ősi Damokos kúria egyben irodalomtörténeti emlékhely is, a háznak Jókai Mór is vendége volt. Látogatásának „eredménye” Jókai Damokosok című regénye. Alsócsernátonhoz kapcsolódik az 1848-49-es szabadságharc egyik dicső kezdő eseménye, ugyanis 1848. május 30-án az ide összehívott népgyűlésen, nagyszámú jobbágy és katonarendű jelenléte mellett, uzoni Pünkösti Gergely határőrtiszt kihirdette a jobbágyi terhek eltörlését, amikor is Háromszék több településén megtagadták a robotot. De Csernátonhoz, s a múzeumudvarhoz kapcsolódik az autonómia mozgalom elindulása is. A konferencia szervezőit és előadóit sokat zaklatta a román titkosszolgálat éveken keresztül. Csernáton két különálló és egyházi szempontból is külön egyházközséghez tartozó településrészből áll: Alsó- és Felsőcsernátonból. Előbbi 1332-ben, utóbbit 1494-ben találjuk meg írásos formában. Mindkettő a Bodoki-hegység keleti lábánál fekszik 10 km távolságra Kézdivásárhely előtt az E-574-es Moldva felé tartó műút mentén. A községhez tartoznak a szomszédos Albis és Ikafalva. Történelmi látnivalói: az a VII-IX. századi szláv putrilakás, melyet éppen a múzeumház udvarán tártak fel, a Szentkert nevű beerdősödött részen ma is látható félköríves régi kápolna-rom, valamint Ika várának henger alakú, XIII. századi egyik tornya, Felsőcsernátontól 1 km távolságra az Ika és a Nagypatak által közrefogott hegyormon. A vár környéki molnárok között, még nem is olyan rég, élt az a hiedelem, hogy a torony alatti pincékben kádakban áll a kincs, de azt egy veres és egy fekete mérges kakas őrzi, s amikor egyik alszik, a másik ébren van. Ha valaki megközelíti a pinceajtót, az „őrkakas” kukorékolni kezd, s a vasajtó azonnal becsapódik. A várfal tövében valóban kincset találtak a régészek: szárnyas nyílhegyet és övre való kapcsot. Alighanem őseink viselték. Nem lehet elsorolni, hogy a reneszánsz alapokra épült klasszicista tájmúzeumi épületében mennyi látnivaló van egy helyen. Azt látni kell. Alagsorában van Háromszék leggazdagabb öntött érckályha gyűjteménye, s a múzeumi részleg mellett működik sok fiatalnak sokoldalú kiképzést nyújtó népfőiskola és faragóműhely. A szabadtéri kiállításon eredeti régi székely kapuk, paraszti háztípusok, mezőgazdasági gépkiállítás, méhkas gyűjtemény, sírjel, sírkő és fejfagyűjteményt láthatunk. Látnivaló itt még az alsócsernátoni református vártemplom. Belsője klasszicizáló késő barokk ízlésű. Késő-reneszánsz faragott kőszószéke 1700-ból való, az úrasztala pedig carrarai márványból készült. A római katolikus templom előtt megtekinthető építtető plébánosának szobra. Vargha Mihály alkotása. Csernátonban számos, a legkülönbözőbb ízlésben épült udvarházat lehet látni. Ezeknek földrajzi elhelyezkedéséről térkép igazít el a tájmúzemban. Felsőcsernátonban emlékkopja van azon a telken, ahol a település legjelesebb szülöttének, Bod Péter (1712-1769) református lelkésznek, neves irodalomtörténésznek, a Magyar Athenas szerzőjének szülőháza állott. Állítatta a nevét viselő közművelődési egyesület. Mellszobra a felsőcsernátoni templom előtt, egy másik a tájmúzeum udvarán látható. Munkái, s ebből több eredeti, a múzeumban van. A falu jeles szülötteinek arcképeit is itt őrzik. Ilyen volt Cseh Imre (1805-1852) a „székely-török” honvédszázados, Kossuth török tolmácsa, Gaál Sándor (1885-1972) mérnök-fizikus, aki 1929-ben, E. O. Lawrance előtt megalkotta és leírta a ciklotron elvét.
Kézdivásárhely
Ez az udvarterek városa. Sajátos és egyedülálló településforma, ezért a történelmi belváros és az azt körülölelő udvartérhálózat építészettörténeti emlék. A hajdani piactérről, a mostani központból sűrűn egymás mellett fekvő telkeket alakítottak ki az első telepesek, és azoknak a főtérre rúgó részére rakták ki a vásárok idején portékájukat. Terjeszkedni egy idő után csak hátrafelé tudtak úgy, hogy a kialakult keskeny telkek két sora között, középen egy udvar-féle, „járó utca” is maradjon. Ezek az udvarterek. Kézdivásárhelynek több mint 60 ilyen sikátorszerű udvartere van. Itt volt az ágyú- és hadianyaggyártás központja az 1848-49-es szabadságharc idején. Gábor Áron ágyúöntő mester irányításával Kézdivásárhelyen 64 ágyút öntöttek az önvédelmi harc számára. A Gábor Áron műhelyében öntött ágyúk egyetlen fennmaradt példányáról készült másolat a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban található. Közigazgatása alá tartozik az 1578 lelket számláló Nyújtód település (10 km), és ennek keretében olyan nem önálló települések, mint Kézdioroszfalu (2 km), Kézdisárfalva (4 km), valamint Kézdiszászfalu (8 km). Vásáros helyként alakult, ezért kezdetben Torjavására volt a neve. Feltételezik, hogy helyén római katonai tábor állhatott, de megtalálták egy X. századi magyar fegyveres sírját is. Első okleveles említése 1704-ből való, városi rangját Zsigmond magyar királytól kapta.Céhes város volt, erről Céhtörténeti Múzeuma győzi meg a látogatót. Legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-béli szabadságharc idejére esik, hisz itt volt az ágyú- és hadianyaggyártás centruma. 1876 után lett az új Háromszék vármegye iparosodó települése, a szellemi élet – iskolák, egyházak, hírlap, nyomdák – székhelye. A diktatúra idején kiépített ipara részben megszűnt, részben átváltott, főleg a könnyűipar hódított teret. A város régi címerét használja: benne egy szekérbe fogott ló, hátán kezében ostort tartó fuvarossal, és abból kiemelkedő búzakalászokkal jelzi, hogy a Brassót Moldvával összekötő út mentén főleg a kereskedelemmel kapcsolatos fuvarozás volt a lakosság fő foglalkozása. Látnivalók:
Az egykori ágyúöntő műhely, Túróczi Mózes lakása, ahol 64 ágyú készült az önvédelmi harc számára. Két emléktábla tekinthető meg rajta: egyiket az itt szünidőző tanuló ifjúság állíttatta 1904-ben, a másikat Gábor Áron halálának 120. évfordulóján helyezték el. Az épület előtt áll a műhelymester Túróczi Mózes (1813-1896) mellszobra (1993). (Petőfi Sándor utca)
A Petőfi-emléktábla a postahivatal homlokán (1998). Az épület helyén álló Szarvas Fogadóban szállt meg a költő 1849. július 24-én. (Petőfi Sándor utca, 1. sz.)
Az 1848-49-béli önvédelmi harc idején működő puskaporgyártó üzem emléktáblája az óvodáskorúak gyermekotthonának falán (Ady Endre utca 1. sz.)
A református templom Délkelet-Erdély egyik legnagyobb méretű temploma. A késő reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus jegyeit őrzi. Orgonáját az itt tevékenykedő Kolonics István jeles mester építette. (Iskola utca 8. sz.)
A Székely Katonanevelde felújítás alatt lévő klasszicista épülete (1817-1823). Az iskolát az osztrák önkényuralmi rendszer számolta fel (Függetlenség utca 6. sz.)
A Vigadó frissen restaurált épülete (ép. 1903-1904), ma Városi Művelődési Ház (Gábor Áron tér 21 sz.). Átellenben a polgármesteri hivatal épülete (ép.1907), valamint közelében az régi városi tanácsház, a mai Céhtörténeti Múzeum. Alakult 1972-ben. Itt látható a turisták által annyira keresett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény (1-es udvartér). Az épülettel szembeni főtéren látható az ágyúöntő tüzérőrnagy Gábor Áron (1814-1849) egészalakos szobra (Nagyvarjasi Oláh Sándor alkotása 1942-ből).
A kantai római katolikus Szentháromság templom és barokk műemlék-együttes. Régi templom helyére épült 1772. és 1795. között. Oltárképe a Szűzanya megkoronázását ábrázolja. Nagyharangját Egerben öntötték 1771-ben. (Kanta utca 10 sz.)
A Nagy Mózes Gimnázium új épülete. Ez volt az egykori római katolikus főgimnázium (ép. 1905-1906). Az alapító esztelneki Nagy Mózes (1620-1709) portrédomborműve az épületben látható. (Kanta utca 8 sz.)
A görögkeleti templom (XVIII sz.). Épült Mária mennybemenetele tiszteletére. Ikonosztázát krajovai faragómester készítette 1937-ben. (Vásárhelyi P.utca 1. sz.)
A nyújtódi római katolikus templom 1821-ben épült. Gótikus faragott kőelemeket őriz a XV. századból. Titulusa Szent László.
Jakabos Ödön (1940-1979) emléktábla a nyújtódi iskola homlokfalán. Jakabos Ödön utazó és író volt, 1972-73-ban eljutott Kőrösi Csoma Sándor sírjához.
Nyújtód
1332-ben Nachtond néven említik először. A reformáció előtt szerzetesek is voltak a faluban, akiket az unitáriusok elüldöztek, 1632-ben azonban újra kolostort alapítottak. 1643-ban elköltöztették őket, a kolostornak nyoma nem maradt. 15. századi gótikus eredetű barokk erődtemploma van, tornya 1863 és 1872 között épült. 1802-ben a földrengés megrongálta, 1821-re javították ki. Itt született 1925-ben Antal Árpád irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Lemhény
Háromszék legszebb, legegységesebb barokk épületegyüttese a Lemhényben található, Szent Mihály-hegyi római katolikus templom – érdemes felkeresni a karélyos kiképzésű homlokfalakat, megcsodálni a dongaboltozat stukkódíszítéseit. Lemhényben a húsvéti határkerülés mellett még egy másik ősi népszokás is él, a bagolytemetés. A kitömött, ma már nem élő bagollyal való farsangi mókázás a helybeli farsang egyik élménye, a téltemetés örömét hirdeti. Lemhény nevét már 1332-ben bejegyezték az adózó egyházak sorába. Mivel 1849-ben itt is átutazott Bem, a település iskolája testvériskolai kapcsolatot ápol a tábornok lengyelországi szülővárosának iskolájával. A Szent Mihály-hegyi római katolikus templom a település talán legértékesebb kincse. Az előcsarnokok homlokfalai karéjos kiképzésűek, rajtuk csigavonalas voluták és szoborfülkék vannak. A dongaboltozat stukkódíszítéseiben Szent Györgyöt, Szent Mihályt és a Szentháromságot ábrázoló falfestmények vannak. Ma is létező középkori keresztelőmedencéje kehely alakú. A késő barokk főoltárán a védőszent Szent Mihály arkangyal képe látható. Készítette báró Szentkereszti Stefánia oltárképfestő 1899-ben. Copfstílusú mellékoltárai Jézus és Mária szíve tiszteletére emeltettek. Szószékének mellvédje a Kálvária, orgonakarzatának előkéjén Szent Cecília stukkófigurája látható. A templomot elipszoid alakú lőrésekkel ellátott várfal övezi, két félkör alaprajzú rondellaszerű védőtoronnyal. Hagymasisakos harangtornya a vár kaputornyára épült és egy 1697-ben öntött harangot őriz. Egykoron Lemhény és Kézdialmás közös temploma volt. Később mind a két település templomot épített magának, s így ezt, csak temetések és különleges ünnepek alkalmával használják. Más látnivalók:
A felsőlemhényi Nepomuki Szent János kápolna.
A régi Sebestyén-féle, ma már nem működő vízimalom és gyapjúványoló épülete (XIX sz.)
Az alsólemhényi katolikus templom előtt álló hősi emlékpark.
Az Almásrét nevű területen, az út mellett áll egy olyan szikladarab, melyen „Jézus lábnyomát” vélik felismerni a környékbeliek.
A Veresvízi láp, botanikai rezerváció 1040 m magasságban. Láperdőjében olyan növényi ritkaságok élnek, mint a kereklevelű harmatfű, a szibériai hamuvirág és a boreális eredetű Sphagnum wulfianum nevű igen ritka tőzegmoha-faj.
A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes homokkőben kialakult kőgombákat, és földbe mélyedt kőfülkéket, résbarlangokat láthatunk.
Bereck
Ágyúöntő Gábor Áron szülőfalujában járunk. Az 1848-as szabadságharc és forradalom háromszéki vonatkozásaira kíváncsiak nem fognak csalódni: itt minden a legendás hírű ezermesterről mesél. Bereckből az Ojtozi-hágóra kapaszkodó műút mentén, a történelmi Magyarország legtávolabbi vidékén ma is áll az a klasszikus obeliszk, melyet Erzsébet magyar királyné emlékére állítatott a sepsiszentgyörgyi magyar királyi államépítészeti hivatal 1899-ben lécfalvi Gyárfás Győző főmérnök tervei alapján. De mert 1916-ban megrongálták az Ojtoznál betörő román katonák, a királyné halálának 100. éves évfordulóján az emlékműre új feliratot helyezett el a berecki Gábor Áron Alapítvány. Közigazgatása alá tartozik a szomszédos Kézdimartonos és a Keleti-Kárpátok főgerincén túl, az Ojtozi patak mentén elhelyezkedő hasonló nevű település. A község neve az 1332. évi pápai tizedjegyzékben szerepel írásos formában. 1426-ban Zsigmond király mezővárosi rangra emelte. Bereck neve az 1848-49-béli szabadságharc és a háromszéki önvédelmi harc jeles tüzér őrnagya, a legendás hírű ágyúöntő Gábor Áron nyomán vált ismerté, aki ennek a községnek volt a szülötte.Egész alakos szobrát a település főterén láthatjuk, emlékháza és a nevét viselő alapítvány székhelye a főút mentén van (89 sz.). Szülőháza helyén álló házat emléktábla jelzi (103 sz.). Bereck Háromszék északkeleti kapuja. Az Erdélyt Moldvával összekötő utat a rómaiak is használták, azóta is itt bonyolítják le a két régió közötti áruforgalmat. Főterén áll a Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt temploma. Főoltárképén az ajándékot osztogató püspök képe látható. A harangtorony bejárata mellet emlékmű áll. Rajta Bem és Petőfi domborművű képei. Találkozásuk 150. éves évfordulójának emlékére állítatták 1999-ben, ugyanis Bereckben találkozott Bem apó Petőfi Sándorral 1849 július 25-én. A ház, ahol beszélgettek, ma is áll. A művelődési otthonban Illés Kinga-emlékcsarnokot rendezték be. Ugyanitt tekinthető meg a berecki fazekasság múltját bemutató gyűjtemény is. A Bereck és Ojtoz között lévő Mogyorós-tetőről (862 m) festői kilátás nyílik a vidékre. Itt tört be Erdélybe tatár és török, itt haladt át Batu kán, Mátyás király, Mihály vajda és Bem tábornok is. Véres harcok színhelye volt az egész történelem folyamán. Ott, ahol a Várkútjának vize csörgedez a Moldva felé tartó műút mellett, a jobb oldali hegytetőn láthatók még Rákóczi várának omladékai.
Erdélyi Magyarságért Egyesület
Hunhír.info