A legnagyobb magyar zarándoklatra Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról érkeztek. A legtávolabbról jötteket az Argentínából érkezett tíz tagú csoportot megtapsolta a tömeg. Ha a Szűzanya és Csaba királyfi egyszerre vezetné a Kárpát-medencei magyarságot, leomolna minden akadály előtte, amelyet emberkéz épített.
A szertartás előtt a szervezők emlékeztettek arra, hogy a csíksomlyói búcsúnak minden évben egyetlen meghívottja van, a prédikációt mondó lelkész, mindenki más egyszerű zarándokként van jelen. Bejelentették azonban Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétét is, aki magánszemélyként vett részt az eseményeken, felesége társaságában. Személyében első alkalommal vesz részt a zarándoklaton hivatalban levő magyar államfő. Köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, akárcsak a KDNP teljes parlamenti frakcióját. A magyar állami vezetőkkel együtt vonult a hegyre Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
Prédikációjában Ternyák Csaba érsek a boldogságot a hit következményének nevezte. Úgy vélte, aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az emberi életet boldoggá, széppé, szabaddá teszi. Az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nem csak hívők járnak, hanem útkeresők is szép számmal, akik “szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével”. Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden útkereső ember lelki otthonává váljanak.
Elég volt az állandó merjünk kicsik lenni, meg a befogadó ember jellegű dumákból! Nem vagyunk kicsik, és nem bocsájtunk meg az ellenünk vétkezőknek! Be meg csak azt fogadjuk, aki bebizonyította, hogy méltó rá. Aki nem, az retteghet! Eljön még az az idő a magyar történelemben, hogy a vendégjoggal, a befogadással visszaélők örülnek, hogy épségben elhúzhattak.
A mise végén a csíksomlyói ferencesek képviselője bejelentette: a lengyelországi pálos rendnek a czestochowai zarándoklatot szervező Jasna-gorai kolostorába kerül a csíksomlyói Mária kegyszobor másolata.
Az adományt megköszönő, magyarul elmondott beszédében Majevszki Roman atya a magyar és a lengyel nép történelmi gyökerekkel rendelkező barátságát említette. A pálos atya a magyar nép igazi lelki forrásának nevezte Csíksomlyót. Megállapította, a székely himnusz Csíksomlyón szól a legszebben, a leghitelesebben. “Szűzanya, vezesd még egyszer győzelemre néped”, parafrazálta a himnusz szövegét a lengyelországi pálos szerzetes, akit lelkesen megtapsolt a több százezres zarándoktömeg.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A székelyföldi zarándokok egy része a hagyományoknak megfelelően idén is gyalogosan érkezett Csíksomlyóra. A búcsúra Budapestről zarándokvonat indult csütörtökön. Csíksomlyón, az ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden év pünkösd szombatján a székelyek és a csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát: szentmisével köszönik meg Szűz Máriának, hogy hitük szerint megsegítette őket a protestáns János Zsigmond erdélyi fejedelem ellen vívott csatában, amelynek kimenetelétől függött, hogy megőrizhetik-e katolikus vallásukat. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el.
mti
Hunhír.info
