Az erőszakkal építtetett egykori székelyföldi román templomok helyét akarja megjelölni a magyarellenességéről elhíresült Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) – írja csütörtöki számában az erdélyi Krónika című napilap.

A “Székelyföldi keresztes háború” című írásban a lap beszámol arról, hogy a sepsiszentgyörgyi székhelyű román szervezet vissza akarja építtetni a második bécsi döntés után lerombolt ortodox és görög katolikus templomokat, de addig is, amíg erre sor kerül, emlékművel kívánja megjelölni ezek helyét. Ioan Lacatusu, a FCRCHM egyik vezetője szerint Hargita és Kovászna megyében 25 ortodox és görög katolikus templomot és kápolnát, valamint tucatnyi haranglábat és útszéli keresztet gyújtottak fel, romboltak le, amelyeket – állítása szerint – a románok a “Kárpátokon túli testvéreik” segítségével építettek. Mint kifejtette: a román kulturális örökség így pótolhatatlan veszteséget szenvedett, ezért megjelölik ezeket a helyeket.

Demeter László történész, Erdővidék Múzeumának igazgatója a Krónikának elmondta, a második bécsi döntés után azokat az ortodox templomokat rombolták le, amelyek mindössze néhány évvel azelőtt, az 1930-as évek végén épültek, és amelyek megépítésére a székely közösséget kényszerítették. A székely közbirtokossági erdőkből vették el a fát, a székelyeket erőszakkal vitték dolgozni, hogy ezek a kápolnák, templomok megépüljenek – magyarázta Demeter László. Ezekben a falvakban román közösségek sem voltak, olyan településeken építettek erőszakkal román templomot, ahol csak a Regátból betelepített tanító és a csendőr volt román – állítja a történész.

A Székelyföldön több faluban, például Nagyajtán vagy Bölönben már a 18. század végén és a 19. század elején épültek román templomok, ezeket az ott élő román közösség természetes módon alapította, és ezeket soha nem bántotta senki, ma is megvannak – szögezte le a szakember.

Vargyason, Rétyen és Köpecen a román civil szervezetek már 2000-ben állítottak keresztet az erőszakkal megépített, majd lerombolt román templomok helyére – írja a lap.

Ioan Lacatusut – a Krónika értesülése szerint – 1989 előtt a románosítás összehangolásával megbízott kommunista vezetőként ismerték Háromszéken.

A lap arra is emlékeztet, hogy Lacatusu néhány évvel ezelőtt az “elmagyarosított” románok újra románosítását javasolta a parlamentnek, majd a magyarok románokkal szembeni “kegyetlenkedéseiről” jelentetett meg tanulmányt. Az év elején Lacatusu azért kongatta a vészharangot, mert szerinte a székely megyékben drasztikusan megfogyatkozott a román lakosság – olvasható a Krónika sepsiszentgyörgyi tudósításában.

Hunhír.info