Befejeződött a székelyudvarhelyi rendezvény, melyen Nyirő József íróra emlékeztek ma délután az egybegyűltek. Az író hamvait a kialakult jogi helyzet miatt végül nem ma temették el. Ezt a helyzetet meg az erdélyi antiszemitázó, fasisztázó zsidó gyűlölködőknek megfelelni akaró udvarhelyi polgármester és köre idézte elő.

Kövér László a megemlékezésen elmondta, győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek. Az Országgyűlés elnöke elmondta, sokan szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad. Kövér László megemlítette, halálra ítélteknek is kijár, hogy teljesítik az utolsó kívánságukat. Nyirő József végakaratában csupán annyit kért, hogy hamvait a szülőföldjén temessék el, ám az akarata teljesülésére még várni kell.

Kövér László megemlítette, Nyirő életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. Úgy vélte, ha neki sikerült, az utókor is megtehetné ezt. Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók neveit említette, akik életművében úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat.

Az Országgyűlés elnöke arra biztatta a jelenlévőket, adjanak gyerekeik kezébe Nyirő-könyveket. „Nyirő József hazatért, velünk van, mert szívünkbe zártuk, és anyaföldje is magához fogja ölelni” – jelentette ki Kövér László.

A megemlékezések sorát Szőcs Géza folytatta, aki kézipoggyászával kezében indult el a mikrofon felé, majd a táskát elhelyezte a Nyirő József ravatalául szolgáló emelvényen. (A temetésre összegyűlt tömegben az a hír kapott lábra, hogy a táska rejtette az elhunyt író hamvait.) Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára feltette a kérdést: ki fél a halottaktól, ki reszket a halott író hamvaitól? Elmondta, a karhatalom azért fél, „mert a hamvakat nehéz gumibotozni, vagy népbíróság elé állítani”. Hozzátette azonban, hogy egy kicsit a közösség is fél, hiszen vannak olyanok soraiban, akik azt gondolják, hogy Nyirő József hamvait nem kellene az író végakarata szerint helyezni örök nyugalomra. Szőcs Géza megállapította, az újratemetés ellenzői akaratlanul is fontos szívességet tettek: reklámozták Nyirő József műveit. Az államtitkár „ezerszer jobbnak” tartotta, ha egy halott a sírjában fekszik. „Itt maradtunk a meg sem ásott sír előtt, és nem félünk. (…) A szívünkben eltemettük Nyirőt, és reméljük, lesz még olyan konstelláció, mely lehetővé teszi, hogy Nyirő József hamvai megpihenjenek a szülőföld sokáig hiányolt mélyében” – fejezte be megemlékezését Szőcs Géza.

Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Nyirő Józsefnek az egységről szóló írására építette beszédét. Köszönetet mondott azért, hogy a történelmi magyar egyházak székelyudvarhelyi képviselői együtt emlékeztek az íróra. „Köszönöm, hogy Nyirő József követőivé, a székely apostol követeivé lettek” – jelentette ki Szász Jenő. Szász Jenő rosszul mondta. Történelmi az izraelita is, de annak képviselői legfeljebb köreikben mormogtak a megemlékezés alatt.

A megemlékezésen áhítatot mondtak a magyar katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház lelkészei, és az íróra emlékeztek élete fontos helyszíneinek szónokai, írásait színészek, és diákok elevenítették meg. A rendezvény kezdetén felolvasták a szervezők közleményét, amelyben tudatták, hogy a hamvak eltemetése elmarad. A mintegy kétezer fős hallgatóság a többször is eleredő esőben méltóságteljesen hallgatta a megemlékező beszédeket.

Noha Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján a Nyirő-temetést Szász Jenő választási kampányrendezvényének tekintette, és elmondta, az RMDSZ nem vesz részt azon, a megemlékezők sorában jelen volt Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának az RMDSZ színeiben megválasztott elnöke. Borboly az MTI-nek azt mondta: nem az RMDSZ az a magyar szervezet, amelyikben megparancsolják, hogy ki hova mehet. Hát hazudni azt tud rendesen. Rászóltak egyes erdélyi zsidók, aztán már be is húzták fülüket, meg mást. Kinek amilyent. Miért, mit hörögtek egyes RMDSZ-es zsidajok? Nem azt mondták, hogy székely apostol, hanem: az antiszemita.

Ami a temetést illeti, a szertartásra egy későbbi időpontban kerül sor – közölte Fráter Olivér, az újratemetésért felelős Országgyűlési Hivatal megbízottja vasárnap délelőtt az MTI-vel. Közleménye szerint 48 órával az újratemetés időpontja előtt a Hargita Megyei Prefektúra észlelte, hogy Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester egy hibás iktatószámú temetkezési igazolást írt alá és bocsátott ki a szervezők számára. A törvényességet felügyelő Hargita Megyei Prefektúra megállapította, hogy az újratemetésnek egyébként jogi akadálya nincs, és kérte Bunta Levente polgármestert, hogy bocsásson ki egy formailag hibátlan igazolást annak érdekében, hogy az újratemetés szabályosan megtartható legyen. Bár a polgármester és pártja, az RMDSZ korábban ötnyelvű sajtóhirdetésben tájékoztatta a közvéleményt, hogy mindenben támogatják Nyirő József újratemetését, annak időpontjáig nem volt hajlandó egy hibátlan tartalmú új igazolást kiállítani. A fentiek miatt a Hargita Megyei Prefektúra közigazgatási bíróságon támadta meg a hibás tartalmú okiratot, melynek következtében az újratemetés vonatkozásában függő jogi helyzet alakult ki.

Mivel az újratemetés szervezői maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, az újratemetésre – a függő jogi helyzet megoldását követően – egy későbbi időpontban fog sor kerülni – ismerteti a közlemény.

Fráter Olivér közleményében hangsúlyozza, hogy Nyirő József író újratemetésének szervezője, az Országgyűlés Hivatala és társszervezője a Székelyudvarhelyért Alapítvány a hatályos romániai és magyarországi jogszabályok szerint minden törvényes feltételt teljesített az újratemetés zavartalan lebonyolítása érdekében.

Az új román liberális kozmopolita, Birodalom -kedvenc és csicska romániai kormány több ízben jelezték, hogy Nyirő 1940 és 1945 közötti politikai szerepvállalása miatt nem értenek egyet az író székelyudvarhelyi nyilvános újratemetésével. Mert pár zsidó elkezdett rikácsolni. De hogy mi történt a székelyekkel, a magyarokkal, amikor megszállták az idegenek a visszatért Erdélyt, az nem számít a toleranciabajnokoknak. Csak a holokausztjukért tudnak nyüszíteni.

Hunhír.info